A tavasztól a nyár közepéig virágzó pázsitszegfű egyre szárazabbra forduló éghajlatunk egyik kedvelt kerti növénye. Igénytelen, betegség nem jellemzi, virágözönével a napos, száraz területeken virul. Nem csak virágözöne díszít, hanem párnás levelei is rendkívül esztétikus látványt nyújtanak szegélyként, sziklakertben, edényben egyaránt.

Az ólomgyökérfélék vagy kékgyökérfélék (Plumbaginaceae) családjába tartozik a Közép-Európában élő sóvirág (Limonium) és az istác (Armeria).

A magas istác (A. elongata) száraz sztyeppréteken nálunk is előforduló faja. A nemzetség érdekes, speciális alkalmazkodású faja az A. halleri, amely a talaj nagy nehézfém-koncentrációját is képes elviselni, nehézfémekben gazdag talajú társulásokban fordul elő.

Az istác nemzetségbe örökzöld, tagolatlan levelű, lágyszárú növények vagy ritkábban cserjék tartoznak. Leveleik felületén sajátos víz-, viasz-, nyálka- és sókiválasztó mirigyek találhatók, amelyek szerepe elsősorban az ásványi sók (pl. mész) kiválasztása. A száraz éghajlathoz alkalmazkodásuk jeleként leveleik serte- vagy tűszerű képletekké redukálódtak. Virágzatuk fejecske vagy forgó. Az öttagú virágok csészéje kettős; a külső színes, hártyaszerű fellevelekből áll. A párta félig nyílt vagy forrt szirmú, a porzók szabadok vagy ránőttek.Termésük tok.

Forrás: http://hu.wikipedia.org

A tengerparti pázsitszegfű (Armeria martima) az északi félteke tengerpartjain és hegyvidékein honos. A pázsitszegfű tömör kerekded párnát képez. A fehér, rózsaszín, vagy piros virágok tavasszal nyílnak, a levéltelen virágkocsányon. Májustól júliusig virágzik. Ősszel másodvirágzás várható. Különösen jót tesz neki, ha az elhervadt virágokat lecsipkedjük újabb virágzásra ösztönözve a növényt. Szárazság tűrése, só tűrése, meleg tűrése, napfényigénye miatt egyre kedveltebb nálunk is.

A jó vízáteresztő képességű homokos talajt, napos fekvést kedveli. szárazabb talajt igényel. A levélpárna közepe rothadásnak indul nedves környezetben, humuszgazdag, agyagos talajban. Késő nyártól, az ősz végéig, amikortól a növény már megkopik, kevésbé mutatós, tőosztással szaporítsuk.

A növény mindössze 15-20 cm magasra nő meg, így akár napos évelőágy szegélyébe ültethetjük, de mivel igényli a napos meleg helyet, sziklakertben is jól érzi magát. Töve viszonylag lassan terjed, ezt vegyük figyelembe nagyobb felületek beterítésének tervezésekor. Ajánlott tőtávolság 20 cm. Ültethetjük kőedénybe, balkonládába, nagyobb virágtartókba, hangakertbe, sírokra. Jól társítható más szárasság tűrő évelőkkel.

A borókalevelű pázsitszegfű (A. juniperifolia) április májusban hozza rózsaszín virágait. Az A. maritima ’Armada Rose’ májustól júliusig hozza rózsaszínű virágait. Az A. maritima ‘Düsseldorfer Stolz’ élénk rózsaszín virágai májustól júniusig nyílnak. Jó vízelvezetésű közönséges kerti talajban szépen fejlődik. Ajánlott társnövényeik a lángvirág (Phlox subulata), hegyi ternye (Alyssum montanum) vagy napvirág (Helianthemum sp.).

A májustól júliusig virágzó A. maritima ’Armada White’ és az áprilistól júniusig virágzó A. maritima ‘Alba’ fehér virágú. Ajánlott társnövényeik a lilán virágzó kakukkfű (Thymus vulgaris), a rózsaszín lángvirág (Phlox subulata), az élénkpiros szegfű (Dianthus plumarius).

Az Armeria maritima ‘Rubrifolia’ virágzata rózsaszínű, fűszerű levélpárnája bordós-vörös.

The post Pázsitszegfű appeared first on Kert Lap.

Színezzük kertünket egynyáriakkal, például kínai őszirózsával. A legváltozatosabb méretű, szirmú és színű egynyári virág. Van köztük pompás telt, és szerény, margarétavirágú.

Ha van kertünk máris adott a lehetőség, hogy virágoskertet tervezzünk. Kertünket sokféleképpen díszíthetik virágok. Gondoljunk a virágzó bokrokra, fákra, egynyáriakra és évelőkre. Legtöbb lehetőséget azonban az egynyáriak kínálnak, hiszen őket évente cserélgethetjük. Szinte végtelen a variációs lehetőség.

Ha színorgiát szeretnénk, akkor hideg és meleg színek kombinációit választhatjuk. A hideg színek a lila, kék, zöld, fehér. Meleg színek a vörös, sárga, narancs. E két színskála befolyásolja a kert jellegét. Az előbbit a hűvös elegancia, a diszkréció jellemzi, az utóbbit pedig a bujaság, a temperamentum.

Kínai őszirózsa variációk

Telt virágú, pompom szerű kínai őszirózsa

A legváltozatosabb méretű és színű egynyári virág a fészkesek családjába (Asteraceae) tartozó kínai őszirózsa (Callistephus chinensis). A callistephus gyönyörű koronát, a chinensis kínai eredetet jelent. Mint a neve is mutatja Ázsiából származik. Telt és szimpla, margarétaszerű változatai is kedveltek. A margarétaszerűek sárga közepűek, szirmai vörös vagy kékes árnyalatokban pompáznak. A kertben igazi, természetes varázsukkal díszítenek, míg vázában az egyszerű szépség megtestesítői. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fuzáriumos betegségekre kevésbé érzékenyek.

A törpe növekedésű őszirózsák bokrai remekül kitöltik az üres foltokat, jól takarják a kopárságot. Ha tartalék ágyásba ültetjük őket, egész nyáron használhatjuk a kopár foltok eltüntetésére, hiszen virágos állapotukban is jól viselik az átültetést.

Kínai őszirózsa gondozása

A kínai őszirózsa vetési ideje április eleje, míg a palánták kiültetésére májusban kerülhet sor. Üvegházban a vetési idő február vége. Ha május elején vetjük, kései virágaink lesznek. A csírázás megindulásáig üveglappal vagy barna papírral takarjuk le. Majd tegyük napra, öntözzük, de ne öntözzük túl.

Ha eljön a kiültetés ideje, tápdús kerti talajba ültessük. Az optimális tőtávolság 25×30 cm. Csak jól levegőzött, termékeny talajban virít. Kétszer ugyanarra a helyre ne ültessük. Ne ültessük körömvirág közelébe. Az egyes fajták virágzási ideje eltérő. A legkorábbiak júliusban virágzanak, ám, mint a neve is mutatja, fő virágzási idejük az ősz. Napfénykedvelők. Az őszirózsa szereti a hűvös éjszakákat, és a meleg, de nem túl forró nappalokat. Szükség szerint tápozható, mint bármely más egynyári virág. Szárazságban meghálálja az öntözést. Szára hosszabbra nő, és a virágai is nagyobbak lesznek.

The post Sokszínű kínai őszirózsa appeared first on Kert Lap.

A murvafürt (Bougenvillea) fás szárú kúszónövény, amelynek nem elsősorban virágai, hanem pompás színekben tündöklő fellevelei látványosak. A murvafürt jól futtatható, akár házfalra is, de mindenképpen támasztékra lesz szüksége. Nálunk dézsás növényként tartható, sokak kedvelt növénye, különösen a mediterrán jellegű kertekben gyakori.

Murvafürt nemzetség

A csodatölcsérfélék (Nyctaginaceae) családjába tartozó Bougenvillea nemzetségbe gyakran tövises, 1-2 méteres magasságra kúszó növények tartoznak, a mintegy 18 faj Dél-Amerikában honos. Szórt állású leveleik tojásdadok. Fehér viraikat hármasával színes fellevelek veszik körül, amelyek színe rózsaszín, magenta, lila, vörös, narancs, sárga vagy fehér.

A Bougenvillea nevét a francia tábornok és felfedező, Louis Antoine de Bougainville után kapta, aki Philibert Commerçon botanikussal együtt írta le először. Bár állítják, hogy legelőször a botanikus férfi álruhában vele utazó szeretője, Jeanne Baré pillantotta meg a virágjában szépséges növényt. Baré az első nő, aki ilyen formán körbeutazta a földet!

Húsz évvel a növény felfedezése után a Genera Plantarum már ‘Buginvillæa’ néven említi meg 1789-ben. Nevénet az Index Kewensis véglegesített Bougenvilleaként az 1930-as években. Két faját a B. spectabilits és a B. glabrat a botanikusok alig különböztették meg, mígnem 1980-ban rájöttek, két egymástól távoli rokonságban álló fajról van szó. Mindkét faj a 19. században jelent meg Európában. A francia és angol faiskolák szaporításának köszönhetően olyan távoli országokba exportálták őket, mint Ausztrália. Az angol Kew Gardens tevékenységének köszönhetően a brit gyarmatbirodalomban mindenütt megjelent. A B. glabra and B. peruviana természetes hibridjét, a crimson Bougenvilleat Mrs. R.V. Butt fedezte fel Cartagena városában (Kolumbia). Először önálló fajnak hitték, majd kimutatták, hogy Peruból került a rózsaszínű hibrid a városi kertekbe. A fajok igen könnyen kereszteződnek egymással, ezt már az 1930-as években tapasztalták a világ több tájának kertészeteiben, kertjeiben megjelentek vörös ér rózsaszín hibridek.

Kertészeti szempontból három faja jelentős: a hosszú fürtű, krémfehér virágú, fehér, lilal bordós fellevelű, kicsi, horgas tövisű B. glabra, a laza lombozatú, tövises, gyűrött, kerekded, leggyakrabban magenta árnyalatban pompázó fellevelű B. peruviana, és a magasra futó horgas tövisű, bőrnemű, fonákán enyhén szőrős levelű, rózsaszín, vörös és lila fellevelű B. spectabilis. Az e három fajból előállított mai hibridek őseit nehéz megállapítani pontosan.

Forrás:
Bougainvillea History
thegrapevine.es

két kinyílt, egy bimbós virága vörös fellevelekkel körülvéve.

Murvafürt gondozása

Világos, tűző napra kell tenni, a virágzás csak tűző napsütésen következik be, minimum napi öt óra megvilágításra van szüksége ahhoz, hogy virágozzon.

Öntözést igényel, de a pangó vizet nem tűri. Virágzás előtt bőségesen öntözzük. Virágzáskor már kevesebb vizet kíván. A virágzáshoz továbbá minél több fényre és melegre van szüksége.

Teleltetés idején az öntözést tovább csökkentsük. Beköltözetés után azonnal erélyesen metsszük vissza, kivéve, ha meg akarjuk tartani a formáját. Ha hűvös helyen teleltetjük, a növény nyugalmi állapotba kerül. Leveleit lehullajtja. Meleg, és világos helyen nem vonul nyugalomba.

A murvafürt hosszú hajtásait, ha nem éppen futtatni akarjuk, vágjuk vissza. Ez virágzásra serkent. 4-6 leveles állapotban gömbformára metszhetjük. A lefojtott növekedésszintén virágzásra serkenti.

Jó minőségű, humuszos, jó vízgazdálkodású, semleges pH értékű talajt igényel. Mikroelem tartalmú komplex, kiegyensúlyozott NPK arányú tápozást igényel. Megfelelő méretű edényben több évig is szépen fejlődik átültetés nélkül.

A murvafürt ciklusosan virágzik, amelyek általában 5-6 hetes virágzási periódusokból állnak. A virágzás után a murvalevelek lehullanak, és 6-8 hétig zöld leveleket és hajtásokat fejleszt a növény. Őshazájában, ahol a nappalok és éjszakák hossza megegyezik, egész évben virágzik. Nálunk virágzási periódusa a tavaszi és az őszi időszakra esik.

Félfás-, fás hajtásdugványról szaporíthatjuk. Tavasz végén, nyár elején három leveles, három ízközös hajtásdarabokkal, félfás dugvánnyal szaporíthatjuk, a dugványok augusztusra fognak begyökeresedni. Ez alatt az idő alatt a szaporító edényt tegyük árnyékba, és húzzunk rá fóliazacskót. A talajt tartsuk nedvesen.

Bougainvilleas

The post Murvafürt appeared first on Kert Lap.

 A sásliliom csekély ápolásigényű, nagy tűrőképességű növény, változatos felhasználási lehetőségekkel. Nem csak gyönyörű virágaival, sásszerű leveleivel is díszít. Árnyékban nem hoz virágot.

Sásliliom leírása

A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó sásliliom (Hemerocallis sp) koloncos gyökerű, bokros növekedésű, lágyszárú évelő.  Rövid, vastag gyöktörzsű, két sorban elhelyezkedő, szálas, tőálló, visszahajló levelekkel. Hosszú életű növény, amely szétterülő földalatti tarackoló szárai révén sarjadzik. A tövek évenként válnak dúsabbá és erőteljesebbé. Keskeny fűszerű leveleik már márciusban kihajtanak, nem szenvednek kárt a hidegben.

Sásliliom virága

Csillag alakú, leples virágú. A virágok forgó virágzatot alkotnak. Mindegyik virága csak egy napig nyílik. Erre utal a görög eredetű neve is, ahol a hemera a napot és a kallos a szépséget jelenti. A virágzatban állandóan új bimbók képződnek, így biztosítva heteken át a virágutánpótlást. Júniustól augusztusig virágzik. Tudta, hogy a sásliliom virága ehető? Készíthető belőle főzelék, de olajban is kisüthetjük palacsintatésztába kevert a szirmait. Egy egészben hagyott virággal díszíthetjük a finomságot.

Sásliliomok gondozása

A pasztellszínű hibridek (sárga, rózsaszín, barack-bézs),  igénylik a legtöbb fényt, míg a sötét tónusú fajták (vörös, bíbor, lila, feketés-vörös) inkább szórt fényt, félárnyékot kedvelnek, mert az erős napfényben szinte elégnek a virágok. Nem tűrik a pangó vizet. Tartós csapadékhiány esetén inkább ritkán sok vizet, mint gyakran keveset adjunk a töveknek, kímélve a levélzetet és a virágokat. Igénylik a kissé nyirkos, mi

ndig üde, laza, jó vízháztartású, hűvös talajt. Nyáron érdemes vékony mulcstakaróval fedni az ágyak felszínét a túlmelegedés elleni védekezés céljából. Tökéletesen télállóak, téli takarást nem igényelnek. Szaporításuk tőosztással, kora tavasszal, vagy elvirágzás után történik.

Kerttervezés sásliliomokkal

A sásliliomok napjainkban újra divatosak, mivel hosszú életű, csekély ápolást igénylő, nagy tűrőképességű növények. Laza habitusuk mindenütt jól mutat. Virágtalan állapotban is rendezettség benyomását keltik.

Nagyon mutatósak kerti medencék, csobogók mellett, pázsitban szoliterként, évelő ágyakban, parkokban, szegélynövényként. Napfénykedvelő társnövényeik: dália, bugás lángvirág, díszfüvek, léggömbvirágok, kannák, margaréták, medveköröm, fátyolvirág, kúpvirág stb. Árnyék, ill. félárnyékkedvelő társnövényeik: árnyékliliomok, csótárvirágok, évelő kéknefelejcsek, hortenziák, stb.

Sásliliom hibridek

A kerti fajtákat többnyire kelet-ázsiai fajok keresztezésével hozták létre. A magas termetű fajták gyakran poliploidok, óriási, húsos szirmú virágokkal. A virágokról általánosságban elmondhatjuk, hogy rendkívül változatos méretűek és alakúak. A virágszínek is változatosak, jellemzőek a sárga, narancs, barnáspiros, rózsaszín és lila színek különböző árnyalataiban pompázó virágok. Egyes fajták a nyár folyamán több hullámban, csaknem folyamatosan nyílnak. Vannak dupla virágúak, pl. a nyár közepén virágzó H. ‘Big Kiss‘, féltelt virágúak pl. a nyáron, nyár végén virágzó H. ‘Kwanso‘, illetve a szimpla, pókvirágú, pl. a nyár végén virágzó H. ‘Carol Sing’.

A korai és telt virágú fajták egy része ősszel újra virágzik, de a ‘Stella’d Oro’ egész nyáron a fagyok beálltáig. Különleges szépség ‘Buffy Doll’ rózsaszín virágú változat.

The post Sásliliom appeared first on Kert Lap.

A sóvirágok (Limonium) vágott virágként, de száraz csokrokban is közkedvelt. A magyar sziki puszta  „sótűrő” növénye a takarmányszénát is adó sziki mézpázsit és a száraz kötészet kedvenc anyaga, az augusztusban virágzó lila színű sóvirág. 

A tartós, sikerrel szárítható virágok a kékgyökérfélék vagy istácfélék családjához (Plumbaginaceae) tartoznak.  A családra jellemző, hogy tagjai Tagolatlan levelű, lágyszárúak vagy cserjék. Fő elterjedési területük a mediterráneum, valamint Elő- és Közép-Ázsia. Jellemzően szárazság- és sótűrő növények. A levelek felületén sajátos víz-, nyálka- és sókiválasztó mirigyek ülnek, amelyek elsősorban a felesleges ásványi sókat választják ki. A száraz éghajlathoz való alkalmazkodásnak tekinthető a levelek redukciója serte- vagy tűszerű képletekké.

A Limonium nemzetségbe többségében évelő vagy egynyári sótűrők tartoznak. Eredeti élőhelyük sós mocsarak, félsivatagok, sivatagok. Egyik jellegzetes elterjedésük a dél-olaszországi mediterrán területek. A termesztett fajok többsége kitűnő vágott virág, a szárakötészet is kedveli őket.

Virágkötő tanfolyam

A nálunk is élő sziki sóvirág (Limonium gmelini) hazai szikes pusztáink dísze. Szépen virít a szikes puszták szolonyec talaján. Az ürmös szikespuszta talajára jellemző, hogy már a felső szinten magas a sótartalma. A humuszréteg vékony. Uralkodó fajai közt találjuk a magyar vagy sziki sóvirágot, amely szikes pusztai bennszülött növényünk. A legfeljebb 60 cm magas, tőlevelű, egynyári növény, védett. Bár júliustól szeptemberig nyíló bugás füzért alkotó, kék pártájú virágai tömegesen szép látványt nyújtanak, virágait ne szedjük le!

Ha a kertünkben, vázánkban szeretnénk viszontlátni, inkább egynyári rokonát ültessük. A kerti vagy egynyári sóvirág (Limonium sinuatum) tõlevélrózsát alkotó levelei közül 60-70 cm magas lapos, bordós virágszárat fejleszt. A száron nyílnak fehér, rózsaszín, kék, lila virágai, júliustól szeptemberig. A virágok csészelevele színes, a párta fehér vagy sárgás.

Napfény és meleg kedvelő, egyébként igénytelen, szikes területen is megél. Magról február, márciusban szaporítható. Végleges helyére csak a fagyok elmúltával kerülhet, jó vízgazdálkodású talajba, 30 cm tőtávolságra.

Száraz csokrot készíthetünk, ha a kerti sóvirág fehér, lila, rózsaszín, barack és sárga virágait leszedjük és sötét, száraz helyen függesztve szárítjuk. Sárga sóvirág citromsárga virágait szintén teljes virágzásakor szedjük le és hasonló módon szárítjuk, mint a kerti sóvirágot. Bár szárazvirágként népszerű, vágott virágként, vázában 14 napig él. Nagyszerű csokorlazító. Gyorsan nő, szárazság és hő tűrő. A fagyokig virágzik. Többször szedhető.

Közkedvelt a L. sinuatum ‘Fortress Mix’ mind friss mind száraz virágként. 30 cm magas, felálló hajtásrendszerű. A Fortress szára erős, egyöntetű.

Az évelő sóvirág vagy tatár sóvirág (Limonium tataricum), szintén magyar flóraelem. Manapság a Goniolimon alnemzetségbe sorolják. Kertbe már augusztus 20. után kiültethetők a palántái. Normál kerti talajban termeszthető. Az egynyári sóvirágnál alacsonyabb, magassága 40 cm. Napos fekvést kedvel. Szárításra akkor vágjuk, mikor a virágok már kinyíltak és még fehérek. Virágai szedhetők vágott-, szárított virágnak.Vigyázat, mert a szárított virágok asztmás tüneteket válthatnak ki. Díszítheti sziklakertekünket, évelő csoportokat.

A szintén évelő a  (Limonium latifolium) Dél-Kelet Európából származik. 50-80 cm magasra nő. Arasznyi, ovális tőlevelei molyhosak. Virágai kék színűek. Száraz, napos, homokos talajba való. Öntözni sem szükséges. Sziklakertekbe, kőkertekbe, kőfalak tövébe ültessük. Hasonló igényű, egyszerű virágú növényekkel társítható.

The post Sóvirág appeared first on Kert Lap.

Ismerjük meg a porcsint. A növény nem csupán gyógynövény, hanem kedvelt zöldség, sertéstakarmány és közismert gyom. Rovarirtó szerként (hangyabolyra öntötték a levét), és dísznövényként is alkalmazták a középkori és római kori kertekben. Mai kertészeti változatai is közkedveltek.

A porcsinfélék (Portulacaceae) családjának egyetlen nemzetsége a porcsin nemzetség (Portulaca), amely mintegy100, zömmel szubtrópusi, trópusi területekről származó fajt számlál. Molekuláris adatok alapján a nemzetség a kaktuszfélékkel (Cactaceae) mutat közeli rokonságot.

Porcsin

Egy 1975-ös Natue cikk számol be arról, hogy a P. oleracea nem Amerikából került Európába, hanem fordítva. A származást illetően azonban máig sincs egyetértés a tudósok között. Az biztos, hogy az amerikai indiánok már termesztették, és főzelékként fogyasztották. A száraztól a trópusi és a kontinentális klímáig alkalmazkodott ökotípusait tartják számon.

Szárazságtűrése: Jellemzi az ún. C4 utas fotoszintézis. Ezeknél a növényeknél a széndioxid megkötés elsődleges termékei három szénatomot tartalmaznak. A C4 utas növények fotoszintézise hatékonyabb, hőség- és szárazságtűrésük jobb. Ebből adódóan a nyári forróság idején gyakran túlnövik a többi növényt.

Porcsin botanikai leírása: Elágazó, terülő, tekeredő szára vöröses, húsos és finoman szőrözött. Az apró levelek tojásdadok, papillaszőrösek. A sárga virágok kettesével, hármasával állnak a kocsányon. Apró tokterméseiből kihulló magvait elveti. A magvak csíraképességüket gyakran tíz évig is megtartják. Szára, hűvös helyen hosszú ideig megtartják csírázóképességüket. A szár ízközei rendkívül könnyen legyökeresednek.

Kövér porcsin

Az egynyári kövér kisebb levelű, heverő és vékonyabb szárú kövér porcsin vagy terülő porcsin (Portulaca oleracea var. oleracea) kozmopolita gyomnövény, egész Európában elterjedt. Főleg kapásokban, kertekben, szőlőkben tömeges. Egy növény sok apró magot termel, amelyek a széllel, a vízzel, a madarak által, és gyomként a betakarított terményekkel terjednek.

Pozsgás hajtásaikat párolva főzelékként fogyasztják, de azt tudni kell, hogy oxálsav és nitrát tartalma miatt csak mértékkel fogyasztható. A népgyógyászatban vértisztítóként és bőrnyugtatóként használták. Úgy tartják, hogy a méhek és egyéb rovarok legjobb nektárszolgáltatója.

Termesztett porcsin

A török saláta, hivatalos nevén termesztett porcsin (Portulaca oleracea var. sativa), nálunk alig ismert kultúrnövény. A jövő tápláléknövényének tekintik. Felálló hajtású, és magasabb, mint a gyomfaj (Portulaca oleracea var. oleracea). A var. Sativa két típusát különböztetik meg. A zöldet és az aranyszínűt. Bár úgy tűnik, hogy a színeződésbeli különbség inkább napfényfüggő, azaz inkább környezet, mint genetika függő. A július-augusztusi aszályos időben nagy jelentősége van a kitűnő ízű salátának. Pozsgás levele enyhén savanykás ízű, leveses, kellemesen frissítő. A növény levelének víztartalma 95%. Ásványi anyag és nyáktartalma is magas. A-, C-, E vitamin tartalma jelentős. Esszenciális aminosavakban gazdag. Antioxidánsokban, omega három zsírsavban (alfa linolénsav) gazdag. A szervezetben továbbalakul ez a vegyület más omega három zsírsavakká.A palánta egészét fogyasztják, a gyökérzet kivételével. Az idősebb növényeket párolva főleg Spanyolországban fogyasztják. Omlettben különösen kedvelt. A francia “bonne femme” levesbe sóskával együtt kerül.

Gyógyhatásai: Külsőleg bőrnyugtató. Leve elfogyasztva lázcsillapító. Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. Mindezekről Dioszkoridész is írt. Szerinte a nemi vágyat is csökkenti. A középkorban kairói gyógyszerészek a porcsin magvakat főleg féreghajtóként értékesítették. Később különösen gyulladáscsökkentő hatása miatt használták.

A Portulaca oleracea egy sótűrő változata

The post Porcsin appeared first on Kert Lap.

Az éghajlatunk melegre és szárazra fordulásával egyre gyakoribb mind kerti mind városi környezetben a kerti pálmaliliom. Már a neve is utal szemet gyönyörködtető fehér virágzatára. Ez az igen sokoldalú, sokhasznú növény Amerikából került hozzánk, ahol inkább haszonnövényként  terjedt el a bennszülött indiántörzseknél.

A jukka története

A spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó Yucca nemzetség 40-50 faja potenciális gyógynövény. Többségük Dél-Nyugat Amerika, Mexikó arid, azaz száraz, félsivatagos vidékeiről származik. Az indián népgyógyászat nagyra becsült növényei.  A növényi kivonatokat ízületi fájdalmak kezelésére, vérzéscsillapításra, húgyúti fertőzések és prosztata gyulladás kezelésére használták.

A kerti jukka

A kerti pálmaliliom, jukka (Yucca filamentosa) lassan növő, tőlevélrózsás növény,   Az indián törzsek szaponinokban gazdag gyökerét orvosságként és szappanként is használták. Gyökerének őrleményéből készített borogatással sebeket gyógyítottak. Gonorrhoea és reuma gyógyítására is használták.

Forrás: A medicinally significant genus with manifold therapeutic attributes

A tőlevélrózsából, amely szürkészöld színű, kihegyezett levelekből áll,  1-3 méter magas virágszáron 50-500 fehér, harang alakú virágokból álló virágzat fejlődik. Őszre toktermést érlelne, de ekkor a növény díszítőértéke igencsak lecsökken. Ezért a legjobb, ha az elnyílt virágszárakat levágjuk. Nálunk nincs terméskötés, mert ehhez a különleges molyra van szükség. Terebélyessége miatt elsősorban szoliterként ajánlható. De tömeges ültetésére is sok példa van, pl. járdaszigetek, sétautak mentén. Sziklakertbe is alkalmazható.

A jukka éjszaka nyíló és éjszaka illatozó virág megporzását egy különleges moly, az éjszaka aktív  jukkamoly végzi, mialatt a virág termőjébe helyezi el a petéit (Tegeticula yucasella). A kikelő lárvák a megtermékenyülés eredményeképpen fejlődő magvakkal táplálkoznak, de csupán kb. az ötödét fogyasztják el a magvaknak, majd kifúrják magukat a virágból és egy finom szövött pókháló szerű szálon a talajra ereszkednek. A molymama csak üres virágba petézik, a feromonok irányításával.

Forrás: Koevolúció

Környezeti igényei: Hosszú életű, jól bírja a tűző napot, a szárazságot, de még a keményebb teleket is. Sótűrő, várostűrő. Az útsózást is jól viseli. Ezért gyakran találkozhatunk velük közlekedési útvonalak mentén.

Forrás: Plantfacts

A jukkák érzékenyek a baktériumos levélfoltosságra, amelyet a Coniothirium concentricum baktérium okoz. A betegség terjedését segítheti a nedves, párás környezet, ami a gombás betegségek terjedésére is igaz.  A betegségek elkerülésére három lehetőség van, a fiatal hajtások áttelepítése, a növény lecserélése, illetve a permetezés pl. Mankocebbel.

Gyökeréről könnyen sarjadzik, ezért eltávolítani igen nehéz, ugyanakkor a gyökérsarjakból számtalan kis jukka állítható elő. Tavasszal a fiatal, de már beérett hajtásokat válasszuk le éles ásóval. Beültetés előtt a leválasztott hajtásokat néhány napig szárítsuk.

2-3 évenként érdemes megújítani az elöregedő töveket. A metszőollóval vagy éles késsel végzett metszéshez használjunk vastag kesztyűt. Az elnyílt virágfüzérrel egy időben a tőlevelek is elpusztulnak, ugyanakkor új hajtások bújnak elő. Az virágszárat közvetlenül a talajfelszín fölött távolítsuk el, majd az elszáradt és sárguló levelektől tisztítsuk meg. A megmaradt tövet nyírjuk fel az alsó, hervadó leveleket eltávolítva.
Wild Flower Center

Jukka egyéb felhasználása

A jukka termése a magvak eltávolítása után főzve fogyasztható. A nagy virágszirmokat salátához használják. A zsenge virágszárakat úgy fogyasztják, mint a spárgát. A rostos leveleket csíkokra tépve kötelet, kosarat, halászhálót készítenek belőle.
Forrás: Yucca filamentosa

A Székely Hírmondóban olvasható az alábbi ötlet: “A kard alakú levelet, körülbelül arasznyi csonkot hagyva, metszőollóval levágtam. A levágott részt az aljánál, a főér két oldalán ugyancsak metszőollóval becsíptem. Így aztán a levéllemezt könnyű volt három, kb. 40 cm hosszúságú csonkra széthasítani. Ezekkel aztán paradicsomfáim ágait nyolcas kötéssel karókhoz rögzítettem, a kötések az őszi fagyokig tartottak. Ahogy próbálgattam, kiderült, az idős tőlevélrózsák alsó, félig-meddig elsárguló levelei a legalkalmasabbak kötözésre, mert ezekben erősebbek a rostok. Ráadásul a növénynek is ezek hiányoznak a legkevésbé.Természetes kötözőanyag: Ősszel az elpusztult paradicsomtövek, és karóiknak kihúzásakor derült ki a yukka kötözőanyag újabb előnye: a zsineggel kötözött paradicsomszárakat nehéz a karóktól különválasztani, mert minden egyes zsineghurkot külön el kell vágni késsel vagy metszőollóval. Ez nagyban hátráltatja a fölszedést. A yukkalevél viszont egy közepes erősségű rántásra könnyen enged, sokkal hamarabb le tudom szedni a paradicsomszárat a karóról.”

The post Kerti pálmaliliom appeared first on Kert Lap.

Bár a keleti tuja nehezen szaporítható ivartalanul, és a díszfaiskolában az átültetést is lényegesebben rosszabbul viseli el, mint a sekély és bojtos gyökerű a nyugati tuja fajták, de sokkal ellenállóbb pl. gombabetegségekkel szemben, és a hazai klímát is jobban viseli, ezért feltétlenül ajánlott kerti alkalmazása a tujakedvelők számára.

A 6 fajt számláló tuja (Thuja) nemzetségbe tartozó keleti tuja vagy keleti, esetleg kínai életfa (Thuja orientalis) neve feltehetően örökzöld leveleire, és sokoldalú gyógyhatására utal. Továbbá arra is, hogy rendkívül életképes, és jól tolerálja a szélsőségeket.

Kelet-Ázsiából származik. Kína, Japán és Koreában alkot erdőségeket. Sokféle változatban ismerjük, kertekben és parkokban. A közép-ázsiai selyemút mentén található példányokat egyes szakemberek szerint valaha odaültetették, ám a környező hegyekben is előfordulnak reliktum fák. 3.300 méter magasságig terjedt el.

Keleti tuja bemutatása

Kisméretű fa vagy cserje, szabályos ovális koronájú, vastag ágrendszerű fa. A legmagasabb példányát, 35m, Tadzsikisztánban találták. Legöregebb termesztetett példányai Kínában (Peking) találhatók. Kérge vörösesbarna, szalagosan leváló. Lombozata zárt, kompakt, általában kúpos, ám a korosodással szétnyíló. Virágai egyivarú egylakiak. Virágzási ideje március-április. Tobozai zömökek, 1,5 cm hosszúak, kezdetben húsosak később megfásodnak. Magja apró tojásdad, szárny nélküli, sötétbarna színű, világos köldökkel.

 Keleti tuja gyógyhatásai

A kínai orvoslásban az 50 alapgyógynövény egyike. A növény minden részét használják. Terméséből és leveléből származó illóolajából 19 illetve 28 vegyületet izoláltak. Levelei antibakteriális hatásúak, használják többek közt köhögés,- és vérzéscsillapítóként, hajnövesztő szerként. Kezelnek vele légcsőhurutot, asztmát, bakteriális bélfertőzést, menstruációs rendellenességet, ízületi fájdalmat. A mag kivonata nyugtató hatású, a gyökér kivonattal pedig bőrrendellenességeket, égési sérüléseket gyógyítanak. Hajtás és terméskivonata más ciprusokkal egyetemben sejtméreg, és bizonyos rákos sejtek szaporodását gátolják. A kutatások ez irányban tovább folynak. Mindennek ellenére leveleit ne fogyasszuk. Érintése esetleg bőrallergiát okozhat.

Keleti tuja kertészeti értéke

Ázsiában már a történelmi időktől ültetik. Linné tanítványa, Peter Thrunberg, fedezte fel, aki tujagyűjteményeket hozott létre a Jóreménység fokán, Kelet-Indiában és Japánban. Európába a 18. század elején került feltehetően francia misszionáriusok közvetítésével.

Dr. Schmidt Gábor (1944-2014) a dísznövénytermesztés és dendrológia is mert szakembere a keleti tujáról írja: Több mint 200 éve került Magyarországra, először a kastélyparkokba majd a falusi kertekbe is ültették. Megmaradásának egyik oka, hogy ázsiai származási helyei között találhatók igen kemény telű régiók is, ahonnan a hónyomásnak ellenálló egy sudarú fajták származnak. Míg a mediterrán jellegű klímán a több sudarú és a hónyomás hatására széthajló, ezért télen gyakran hó- és fagykárt szenvedő típusok terjedtek el. Ránézésére a két típust nehéz megkülönböztetni. Nálunk mindkét fajta megtalálható. A régi fajták az egy sudarúak  jól viselik a kontinentális klímát. Sok magyar fajtát szelektáltak a kertészek. Ilyenek például a ’Balaton’, a ’Barabits Gold’, a ’Minaret’ (nemesítő: id.Barabits Elemér), a ’Duci’ (nemesítő: Török Zoltán), a ’Nusi’ (nemesítő: Józsa Miklós) a ’Dundi’, a ’Hunor’, a ’Telihold’ (nemesítő: Nagy Zsolt), a ’Green Fountain’ (nemesítő: Orlóci László), a ’Bence’ (nemesítő: Tóth Gyula), valamint a ’Lakatos Karcsú’, ’Lakatos Sárga’ ’Tarka’ (nemesítő: Lakatos László).

Rendkívül sokféle színű, alakú, magasságú változata kapható, érdemes körülnézni a faiskolákban. Kiváló határoló növény, épületek környékére is előszeretettel ültetik. A magas változatok remek szélfogók. Az újonnan létesített kertek első üde színfoltjai. A kúszó változatok nem pusztán talajtakarók, hanem állatbarátok is.

Keleti tuja gondozása

Napos vagy félárnyékos helyen, középkötött, jó vízellátású, gyengén savanyú talajon fejlődik a legjobban. Azonban rendkívüli szívóssága miatt városi kertekbe, parkokba is ajánlott. Ugyanis sivár, köves, meszes talajon is megél. Jól tűri a szárazságot, a téli fagyokat. Bár a fagyok jellemzően megperzselik, legtöbbször a következő szezonban hozott új hajtások korrigálják ezt a hibát. Építési törmelékes talajon is megmarad. A környezetszennyezést, a városi környezetet is jól tűri. Lassan fejlődik, ezért csak korrekciós metszést igényel.

Tujafélék barnulása

The post Keleti tuja appeared first on Kert Lap.

Ha meleg, napos helyre való robusztus, nyári virágözönnel szolgáló kúszónövényre vágyunk a trombitafolyondár a legjobb választás.

Trombitafolyondár bemutatása

A szivarfafélék (Bignoniaceae) családjába tartozó viszonylag sokfajú Campsis nemzetségbe fák, cserjék és fás szárú kúszónövények tartoznak. Trombita alakú, forrt szirmú, mutatós virágaik júliusban, augusztusban nyílnak. Termésük tok, a magvak szárnyasak.

A trombitafolyondár (Campsis radicans) kúszócserje. Hazája az USA délkeleti része. Európába a 17. században került. Bár kapaszkodó indáival tudja rögzíteni magát, jó, ha támasztékot biztosítunk számára. Összetett, páratlanul szárnyalt levelei fűrészes szélűek. Mutatós, 6-10 cm hosszú, 3-5 cm átmérőjű narancsvörös virágai nektárban gazdagok. A virágok végálló fürtben állnak. Érintése az arra érzékenyeknél bőrirritációt okoz. A virágpor is allergizálhat.

A trombitafolyondár gondozása

Telepítés után közepes vízigényű, később szárazságtűrő. A 2-3 éves növény szárazságtűrőnek mondható. Jól tűri a szelet és a sivár talajokat. A legszebben teljes napfényen, déli fekvésben virágzik. Metszéssel bokorrá, vagy fává is nevelhető. Betegség és kártevő rezisztens.

Magról szaporítva két hónapon át tartó 5°c-os hideghatásra van szüksége. Tavaszi vetése után a magoncokat még egy évig üvegházi körülmények közt neveljük (veranda). A következő év tavaszán, a fagyok elmúltával ültethetjük ki őket állandó helyükre. Az ilyen növény kb. 8! Év múlva fog virágozni először. Egyszerűbb, és sikeresebb, ha félfás dugványról szaporítjuk. Ennek július, augusztusban van az ideje. Ekkor a 7-10-es, lassan gyökeresedő dugványokat edényben neveljük a következő tavaszig. Az így szaporított növény a 2-3. évben virágzik. Az első két évben, hideg télen takarással védhetjük a fagy ellen.

Falra, tetőre sikerrel futtatható. A napos tetőt is be tudja borítani, és hőszigetelőként is szolgál. Szokás rácsra, pergolára, fatörzsre futtatni. Nem kívánt, esetleg romos épületek takarására, területek elrejtésére, árnyékolására is kiváló. A kertészek azt mondják, ha trombitafolyondárt sem tudsz tartani, hagyj fel a kertészkedéssel!

A trombitafolyondár metszése

A növény előnye egyben a hátránya is. Rendkívül gyors növekedésű, és nagy helyigényű. Önvető, és nagy kolóniákat képes létrehozni, nem csak magról, hanem a földalatti gyökérzetéről is. A Kapanyél blog találóan írja: „Mindenhova bebújik, megemeli a tetőt, megrepeszti a terasz járólapjait, szétfeszíti az ácsolatokat.” Csak metszéssel tartható kordában.

A koratavaszi metszés nem befolyásolja a virágzást, mert a virágok az új hajtásokon fejlődnek. Tél végétől április elejéig két-három rügyre vágjuk vissza. HA már nagyon elhanyagolt példánnyal van dolgunk, a talaj fölött 30 cm-re vágjuk nyugodtan vissza. Nyáron, ha szükséges, vágjuk vissza a nem kívánt hajtásokat. A több éves visszametszés úgy megerősíti a törzset. Ha edényben tartjuk gátolhatjuk az agresszív terjeszkedést.

 Néhány trombitafolyondár fajta

A C. radicans Praecox 5-10 méterre kúszó cserje. Sötétpiros virágait júliustól szeptemberig hozza.

A C. radicans flava a legkevésbé robusztus termesztett fajta. Sárga virágai 8 cm hosszúak. Júliustól szeptemberig virul.

C. radicans Gabor sötétvörös virágú változat. Júliustól szeptemberig virágzik. A fajtát Schmidt Gábor (1944-2014) egyetemi tanár szelektálta, a lengyel Szczepan Marczyński, a Varsói Egyetem Kertészeti Karának kutatója és oktatója nevezte el.

Forrás:

 hs.org.uk

pfaf.org

missouribotanicalgarden.org

clematis.com.pl

Fotó: Függerth Károlyné Mendei Mária kiskert rajongó

The post Trombitafolyondár appeared first on Kert Lap.

Alig akad valaki, aki ne tudná, hogy a japánbirs az egyik legmutatósabb tavasszal virágzó cserje, de kevesebben tudják, hogy termése fogyasztható, az alapfaj magjából sajtolt olajból pedig annyi fontos tápanyag jelenlétét mutatták ki, hogy meggondolandó az olaj étkezési célú felhasználása. Ismerkedjünk meg  a nemzetségébe tartozó, a távol keleten honos cserjékkel közelebbről.

Japánbirs nemzetség

A rózsafélék családjába (Rosaceae), ezen belül is az alma alakúak alcsaládjába (Maloideae) tartozó japánbirs (Chaenomeles) nemzetségnek négy faja ismert. Ezekre a cserjék, fácskákra jellemző, hogy a hajtások végálló tövisekben végződnek. A kétéves hajtásokon fejlődnek a maximum hat virágból álló virágfürtök. Nyugalmi periódusuk rövid, az ágak karácsony táján sikerrel virágoztathatók.

A kínai birs (C. cathayensis) Nyugat-Kínában őshonos, és a legnagyobb terméssel rendelkezik a nemzetségen belül. Nagy cserje és kis fácska, 900-2500 méteren él. Termése körte alakú. A virágok általában fehérek vagy rózsaszínűek. Kínában a termését gyógyhatásai miatt gyűjtötik hányás, hasmenés, hasi fájdalmak kezelésére.

A pompás birs (C. speciosa) 2-5 méter magas, sűrű ágrendszerű cserje. Kínában, Mianmarban 200-1700 méteren honos. Termése alma alakú, 5-6 cm átmérőjű. A virágok pirosak. Kínában ma is használatos szárított termése, amelyről már i.sz. 500-ban azt tartották, hogy lazítja az izmokat, inakat és meridiánokat, különösen hatékonynak találták, ha az izommerevségéhez duzzanat képződés párosult.

Az előbbiekkel közeli rokonságot mutató japánbirs (Chaenomeles japonica )1.2–1.5 méter magasra megnövő cserje, amely Japán középső és déli részének 1000-2100 magas hegyoldalaiban, tó és folyópartokon honos. Széles, sűrű ágrendszerű. Levelei sötétzöldek, fényesek, tojásdadok. Vörös, narancsvörös virágait bőségesen hozza. Áprilisban, májusban virágzik, virágai illatosak. Némelyik virága steril. A rövid, csészeszerű vacok (hipantium) jelzi, hogy termős virággal van dolgunk.
Termése sárga, sárgászöld, lapított gömbölyded alakú.

Szecsuán és Xizang tartományokban honos a 2600-3800 méter magasságban élő tibeti birs (C. tibetica), amely inkább a kínai birssel mutat rokonságot. Vöröses ágrendszerű, rövid levélnyelű, sötétzöld, fényes, lándzsás leveleinek széle fogazott. Rózsaszínű virágai 3-4-es csomókban, júliusban nyílnak. Szeptemberben-októberben érik illatos termése.

Japánbirs a kertben

A japán birs 1869-ben került Japánból Európába. A kertészeti fajták zöme a kínai-, a japán, és a pompás birs hibridje. Sok kertészeti fajta van termesztésben, amelyeket az egyszerűség és a közérthetőség kedvéért szintén japánbirsnek nevez a köznyelv. Nálunk leggyakoribb két alapfaj a japán, illetve a pompás birs, illetve azok hibridjei terjedtek el.

Szinte mindenfajta talajon megél, kivéve a túl meszes talajokat. Ilyenkor levelei kisárgulnak. Tűző napra ne kerüljön! A monília kárt tehet virágaiban, egyéb gombás betegségek és a levéltetvek is károsíthatják.

Virágzás után közvetlenül, április végén, májusban metsszük, így ösztönözzük új hajtások képzésére. A következő évi virágok az újonnan hozott hajtásokon képződnek. Ilyenkor végezhetünk ifjítást is, amikor az elöregedett, vagy elburjánzott ágrendszer egy részét (kb. 1/3-t) eltávolíthatjuk. Ha néhány évig elvégezzük az ifjítást, a cserje teljesen meg tud újulni. Nyírott sövénynek is kiváló, a sövény karbantartását szintén májusban végezhetjük el. A gyökérsarjakat folyamatosan távolítsuk el, ha hordában szeretnénk tartani a növényt.

Szaporíthatjuk zölddugványról júniusban-júliusban, vagy késő őszi fásdugványról. Az őszi fás dugványozást levélhullatás után kell végrehajtani, a növény nyugalmi állapotának kezdetén, az állandó fagyok beállta előtt. Erős növekedésű, idei hajtásokat válasszunk, ebből vágjuk ki a megközelítőleg arasznyi hosszú dugványokat. Felső részüket közvetlenül egy rügy fölött, aló részüket közvetlenül egy rügy alatt ferdén vágjuk le. Az így előkészített dugványokat szabadföldben vagy edényben, balkonládában lehet gyökereztetni. Alkalmazható a gyökérsarjak leválasztása is. Jól szaporítható magról.

Forrás:

Flora of China, Vol. 9 Page 173.

bomtamas.hu

The Encyclopedia of Fruit and Nuts

Japánbirs termése

A pompás japánbirs C. speciosa termését vette górcső alá Tong Kwee Lim professzor az Ehető gyógy- és nem gyógynövények (Edible Medicinal And Non-Medicinal Plants) című könyvében.  Megállapította, hogy a gyümölcs savassága, magas rost tartalma, nagy, a citromét meghaladó C-vitamin- és fenol- valamint pektin tartalma miatt magas tápértékű. Aminosavakban gazdag, különösen kiemelkedik glutaminsav tartalma. A szénhidrátok közül fruktóz, glükóz és szorbitol tartalma jelentős. Antioxidánsokat tartalmaz. Tudományos kísérletek támasztják alá, hogy a C. speciosa termésének leve bakteriális fertőzés eredetű hasmenés ellen hatékony (egérkísérletek), glükozid tartalma gyulladáscsökkentő (patkánykísérletek), többek közt humán béta-receptor blokkoló hatását is kimutatták. (Edible Medicinal And Non-Medicinal Plants: Volume 4, Fruits, Springer, 2012.)

Augusztus-szeptemberben érő termései akár az első fagyok beköszöntéig szedhetők. Termése sötét, hűvös helyen hónapokig tárolható. Kemény, fanyar gyümölcse nyers fogyasztásra nem alkalmasak, de főzve igen kellemes zamatú kompót, befőtt, lekvár készíthető belőlük. Hasonlóképpen dolgozhatjuk fel, mint a birset, de több cukrot igényel. Még kellemesebb ízélményt ad, ha almával együtt főzzük be.

Magjának hidegen sajtolt olaja nagy koncentrációban tartalmaz tokoferolt (E-vitamin), karotinoidokat és fenolokat, telítetlen zsírsavakban gazdag, amigdalint (ciántartalmú glikozid) nem tartalmaz, ezért jövőbeni élelmi felhasználást is javasolják a kutatók. (European Journal of Lipid Science and Technology, Vol 116 Issue 5, Abstract)

A Treemail dísznövény csomagküldő szolgálat ajánlatában szerepel a Lettországból származó narancs-piros virágú, kiváló gyümölcstermő, találóan északi citromnak nevezett japánbirs (Chaenomeles japonica ’Cido’). A 90 cm magas növény pompásan mutat, ha téli jázminnal fal vagy rácsozat mellett nevelik. Tüskementes. Alma nagyságú, pirosas bemosódású, sárga termései szeptember-október folyamán érnek. Kellemes ízű gyümölcsét gyümölcslevek, dzsemek, desszertborok, likőrök készítésére is felhasználják. A gyümölcsét fennhagyva gyönyörű őszi dísz.

Gyümölcssajt
Medve Zsolt  receptje 

Hozzávalók: 1.5 kg japánbirs (megtisztítva ebből lesz kb 1 kg); 70 dkg kristálycukor; fél csomag vaníliás cukor; 1 db citrom leve.

A birseket mossuk meg, magozzuk ki, majd vágjuk kisebb darabokra. Tegyük egy lábasba, és adjunk hozzá annyi vizet, amennyi éppen ellepi. Csavarjuk bele a citrom levét, ez megóvja az “almákat” a barnulástól. Gyújtsunk alá, és főzzük addig, míg meg nem puhul. Ezt követően vegyük le a tűzről, botmixerrel pépesítsük, majd adjuk hozzá a cukrot, a vaníliás cukrot és főzzük addig, míg kocsonyás állagú nem lesz. Öntsük sütőpapírral bélelt edénybe, vagy sütőpapírral kibélelt őzgerincformába, vagy nagy tálcára vékonyan elterítve. Jó ötlet az előzőleg folpackkal kibélelt, negyedkilós margarinos dobozokba töltése. Mire teljesen kihűl, megdermed. Ha kicsit folyós maradt, a hűvös kamrában lassan megszárad.

Almás japánbirs dzsem
recept Ausztráliából

Hozzávalók: 0.5 kg hámozott, magház nélküli, apróra felvágott japánbirs, amit készítés közben a citromos vízbe dobunk, hogy megóvjuk az elszíneződéstől; fél citrom leve; 0.5 l víz; 0.5 kg hámozott, magház nélküli, apróra vágott alma, kevés citromlé itt is megakadályozza a barnulást; 12 dkg cukor.

Japánbirs likőr

A dísznövényekről többet megtudhat Kiskert tanfolyamunkon, míg a gyógynövényekkel kapcsolatos ismereteit gyógynövény tanfolyamunkon bővítheti.

The post Japánbirs appeared first on Kert Lap.

Papp János

Az egynyári virágok többsége egészen az első fagyokig virít, de van néhány díszcserjénk és évelő dísznövényünk, amely őszi virágzásukkal egészítik ki a kert virágpompáját.

Sokan rajonganak az örökzöld növényekért, legyenek azok akár fenyőfélék, akár lomblevelűek. Ez utóbbiak még képesek egy kis változatosságot csempészni kertünkbe, de igazán szép akkor lesz a kert, ha minden évszakban más oldalát mutatja. Ez természetesen egy kis többletmunkával jár, de kárpótol minket az évszakonként megújuló, látványos virágkavalkád. S bár elsősorban a tavasz és a nyár virágai kápráztatnak el minket színeikkel, néhány díszcserje és évelő növény az ősz változatos színvilágáról is gondoskodik.

Ősszel virágzó díszcserjék

Japán gyöngyvessző

Bár a japán (Spirea japonica)  gyöngyvessző leggazdagabban június végén, júliusban ontja piros virágait, de augusztustól szeptember végéig még egyszer képes virágozni. 1-1,5 m magasra nő meg, így a kisebb kertekbe ajánlható növény.  Jó talajviszonyok között, rendszeres vízellátással, napos vagy félárnyékos helyre ültetve sokáig gyönyörködhetünk benne. Sajnos a meszes talajra érzékeny, ezért az ültetéskor feltétlen savanyítsuk a talajt tőzeggel vagy fenyőkéreggel. Számos fajtáját ültetik, melyek piros, rózsaszín vagy fehér színűek lehetnek. Hozzá igen hasonló igényű és tulajdonságú a pompás gyöngyvessző (Spirea x bumalda), így felhasználásuk is azonos.

Kerti mályvacserje

A kerti mályvacserje (Hibiscus syriacus) Sokszínű virágai júliustól október elejéig nyílnak. Fény és melegigényes cserje, de átlagos kerti viszonyok között is szépen fejlődik. 3-4 magasra nő meg, ezért akár magas sövényt is nevelhetünk belőle. Faiskolákban gyakran találkozhatunk koronás fácskává alakított változatával is.

Nyáriorgona

A nyáriorgona (Buddleia davidii) neve ellenére szeptember végéig találkozhatunk virágos fajtáival. Virágai fehér, lila és rózsaszín különböző árnyalataiban nyílnak. 2-3 m magasra nő meg, de létezik 1-1,5 méter magas fajtája is (‘Harlequin’ és ‘Pink Delight’). Meleg, napos helyeken fejlődik legszebben.

Újdonság a Buddleia ‘Blue Chip’, a világ első törpe növekedésű nyáriorgonája az alapfaj minden hasznos tulajdonságával. Illatos, méheket és rovarokat vonzó virágait egész nyáron át, nyár végéig ontja. A 60-80 cm magas növény megtartja kompakt formáját, ezért ideális konténernövény.

Kínai kékszakáll

A kínai kékszakáll (Caryopteris incana) az őszi kertészeti kiállítások slágernövénye a kékszakáll, ami nem is csoda, mert kék virágaival és szürkészöld leveleivel minden őszi kert dísze lehet. Gyors kezdeti növekedésű, de 0,5-1 méternél nem nő magasabbra. Az idősebb példányok gömbölyded bokorrá alakulnak. Jól tűri a szárazságot, napos fekvésbe való. Nedves talajon vagy hűvösebb, árnyékos helyen károsodhat. kékszakáll ‘Empire Blue’

Trombitafolyondár

A trombitafolyondár (Campsis radicans) akár 15-20 m magasra kúszó, gyors kezdeti növekedésű, léggyökerekkel kapaszkodó lombhullató cserje. Narancs- vagy téglapiros virágai júniustól szeptember elejéig nyílnak. Közepes vízigényű növény, napos vagy félárnyékos fekvésbe való. Kiválóan alkalmas sima falak, száraz fatörzsek és oszlopok befuttatására.

Cserjés pimpó

A cserjés pimpót (Potentilla fruticosa) Nyugat-Európában igen sok fajtáját termesztik. Nálunk kevésbé elterjedt, pedig több figyelmet érdemelne. Fajtától függően májustól szeptemberig ontja sárga, piros, rózsaszín vagy fehér virágait. A vásárláskor figyeljünk arra, hogy néhány fajtája mészérzékeny, ezért csak savanyú talajba ültethető. 1-1,5 méter magasra nő meg, így szép alacsony jelzősövényeket alakíthatunk ki belőle.

Barátcserje

A barátcserje (Vitex angus-castus) 2-3 m magasra növő, gyors kezdeti növekedésű lombhullató félcserje. Hajtásai, levelei illatosak. Lombja szürkészöld színű. Liláskék virágai július-szeptemberben nyílnak. Szárazságtűrő növény, napos fekvésbe való.

The post Nyár végén, ősszel virágzó cserjék appeared first on Kert Lap.

A Hylotelephium nemzetség mintegy 33 fajt számlál, többségüket a Sedum nemzetségből sorolták át. Ide tartozik például a pompás varjúháj H. spectabile is. Ezek a fagytűrő növények észak-Európából és Ázsiából származnak, fogazott, fűrészelt szélű pozsgás leveleik, tömött virágzatuk jellegzetes díszei a késő nyári kerteknek.

A legtöbb kertészeti varjúháj (Sedum) Amerikából és Mexikóból származik. De ez nem jelenti azt, hogy a többi kontinensen nincsenek mutatós képviselői. Ide tartoznak azok a fajok, amelyeket manapság már a Hylotelephium nemzetséghez sorolnak.

Ilyen a Japánban és Kínában honos, nálunk októberi varjúhájként ismert Hylotelephium sieboldii. A kissé pozsgás szárat körülölelik a pénzérme szerű pozsgás levelek, melyek levélszéle csipkézett, és gyakran barnás szegélyű, ahogy a szárak is hasonló színezetűek. A 10-15 cm magas növény szeptember-október hónapban virágzik. A rózsaszín virágzatok feltűnőek. Napos sziklakertek kedvelt növénye. Magvetéssel, tőosztással szaporítható.

A pompás varjúháj (Hylotelephium spectabile; Syn. Sedum spectabile) és kertészeti hibridjei a nemzetség legelterjedtebb kerti növényei, amelyek feltörekvő hajtásrendszerű, bokros évelők. Augusztus-szeptember hónapokban virágzik. Többféle, fehér, rózsaszín és piros virágszínű kerti hibridje ismert. Gyakoriak a bíbor levelű változatok. Egyik nálunk is kedvelt fajtája a Sedum spectabile ‘Brillant’. Leggyakrabban ágyásszegélyként vagy sziklakerti növényként ültetik. Szárazságtűrő, napfényigényes. Tavasszal a hajtás kicsípésével bokrosodásra késztethetjük. A kicsípett hajtásokkal akár szaporíthatjuk is. Magvetéssel, tőosztással szaporítható.

A Japánban honos japán varjúháj (Hylotelephium cauticola;  Syn. Sedum cauticola Praeger 1917.) viszont elterülő habitusú és árnyékkedvelő. Kerekded levelei a halvány rózsaszín száron ülnek. Apró, rózsaszín virágokból álló ernyős virágzata nyár végén díszlik.

A Közép-Ázsiából és a Himalája 4-4.5 ezer méter magas lejtőiről származik a mongol varjúháj (Hylotelephium ewersii; Syn. Sedum ewersii). Ovális levelei, hamvas levelei gyéren fejlődnek heverő szárán. Végálló bogernyőben fejlődő, rózsaszín, csillagot formáló virágai egész nyáron át nyílnak. A kékes-zöld levelű és rózsaszín virágú kertészeti fajták többféle árnyalatban kaphatók. Jó vízgazdálkodású, napos helyre valók. Leggyakrabban sziklakertekben találkozhatunk velük.

A 3-6 cm magas Hylotelephium pluricaule (Syn. Sedum pluricaule) az orosz északi tengeri szigetvilágban, a Szahalin szigeteken honos. Apró termetű pozsgás, kékes-zöld húsos levelei tömötten állnak a zömök szárakon. Nyár közepén nyílnak dús, rózsaszínű virágernyői. A csapadékos telet nem tűri.

A Hylotelephium telephium (Syn. Sedum telephium) Eurázsiában honos. Nyárutón, kora ősszel virágzik. Harsogó zöld, fényes, fűrészlet szélű levelei éles kontrasztot adnak a virágzatokkal. Nálunk legismertebb fajtája a bablevelű Hylotelephium telephium sp. maximum. Bordós hajtásain fejlődnek krémfehér bogernyőben álló virágai. Nyár végén, kora ősszel virágzik. Szárazságtűrő, napos fekvésbe való. Ellenálló sziklakerti növény.Vadon is előfordul. 1966-ban Erdélyi gyöngyperje-tarackbúza gyomtársulás egyik uralkodó fajaként írták le. Herbáját homeopátiás szerként használják hasmenés, vértisztítóként és hánytatóként.

Forrás:

succulent-plant.com

ucbgdev.berkeley.edu

The post Nyáron és ősszel virágzó varjúhájak appeared first on Kert Lap.

Papp János

Az ősszel virágzó díszcserjéknél az évelő dísznövények talán még fontosabb elemei az őszi kertnek. Sokuk a nyáron kezdődő virágzásukat fejezik be mostanában, míg mások bimbói csak most kezdenek el nyílni.

Őszi sisakvirág

A Közép-Kínából származó őszi sisakvirág (Aconitum carmichaelii) nagy kék, sisak alakú virágait hosszú fürtben hozza. Nemzetségének legkésőbb virágzó tagja. Már augusztusban megkezdi virágzását, és egészen októberig virít. A virágszirmok beül bíbor színűek, kívül halványabb kékek. Az Arendsii csoportba tartozó hibridek (A. carmichaelii x A. carmichaelii var. wilsonii) virágai egyöntetűen azúrkékek. A felső szirom csuklyaszerű alakja miatt kapta a sisakvirág nevet. Az egész növény mérgező! Viseljünk kesztyűt a gondozásához, mert allergiás bőrreakciót válthat ki a növény a bőrfelülettel érintkezve. Különlegességét az adja, hogy pont abban az időszakban virágzik, amikor más kék színű virágból csak keveset találhatunk a kertben. Akár 130 cm magasságra is megnő, ezért ültetéskor figyeljünk a kellő tőtávolságra is. Félárnyékos helyen, üde, humuszos talajban érzi jól magát. Másodvirágzásra késztethetjük, ha az elnyílt virágszárakat levágjuk. Nem különösebben érzékeny. Fás, ligetesen területre való. Kisgyerekes családok ne ültessék. Konyhakert közelébe se ültessük.

Őszirózsák

Az őszirózsák (Aster sp.) a kertek leggyakoribb díszei ebben az időszakban. Széles faj és fajtaválasztékuk, valamint hibridjeik révén rendkívül nagy változatosságban találkozhatunk velük.

A legismertebb fajok közé tartozik a csillagőszirózsa (Aster amellus) , melynek kék, lila vagy rózsaszín virágai október elején fejezik be nyílásukat. Hazánkban száraz lejtőkön, bokorerdőkben fordul elő. Széles, bokros növekedésű, 40-70 cm magas változékony faj. Normál kerti talajt kíván. Szárazságtűrő növény, de a fajták közepes vízigényűek. A virágszegény nyárvégi időszakban kezdődő virágzása, edzettsége miatt értékes.

Őszirózsa fajok

Tarackoló kékgyökér

A kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides) Kínából származó terjedő tövű, 20-30 cm magas, elfekvő szárú félcserje. Augusztus végétől októberig virágzik. A bronzvörös őszi lombszíne szép kontrasztot alkot virágainak enciánkék színével. Gyöktörzsével gyorsan terjed. Félárnyékos helyen is megél, de igazán napos helyen érzi jól magát. Igen hálás, hosszú életű, csekély ápolásigényű növény, rézsűkre és sírokra is telepíthetjük. Cserjék alatt is mutatós. Sziklakertekben, szegélyként kordában kell tartani! Talajtakarónak kiváló.

Őszi krizantém

A krizantém (Dendranthema x grandiflorum) Magyarországon az ősz jelképévé vált. Mivel ebben az időszakban talán a legszebben díszítő virágunk, így nem meglepő, hogy Halottak Napján a legtöbb sírra is ez a növény kerül. E miatt temetővirágnak is nevezik, érdemtelenül, hiszen más időpontokba is szép ajándék, vagy a kert egyik ékessége lehet.

A különféle krizantémoknak a termesztésben rendkívül sok fajtája terjedt el. Vannak köztük kimondottan vágott virágnak termeszthető, de sok a cserepes növényként tartható fajta is. A növény magassága a 20 centimétertől egészen a másfél méterig terjedhet. A virágformák változatosságát pedig csak a színek sokfélesége múlja felül. Megkülönböztetünk egyszerű, féltelt, telt, labda és pompon alakú virágzatú fajtákat. A virágok színe sárga, rózsaszín, piros, narancssárga, fehér és ezek árnyalatai lehet.
Tápdús, jó szerkezetű talajt kíván. Téli védelmet igényel!

Részletesen itt olvashat róla: Krizantém

Őszi napfényvirág

Az Őszi napfényvirág (Helenium autumnale) Észak-Amerikából származó, felálló szárú évelő. Augusztustól egészen október végéig találkozhatunk virágzó fajtájával. A fészekvirágzatok jellegzetes alakúak. A kög (fészkesek csöves virágainak összessége) gömb alakú, a kissé lefelé álló sugárvirágok csúcsuk felé kiszélesedők, sárga, barnássárga vagy barnásvörös színűek. A fajták virágzásidőben és magasságban is különböznek egymástól. Jó minőségű, tápanyagban gazdag, üde talajba ültessük. Egyes fajtái vágott virágként is használhatóak.

Pompás varjúháj

Pompás varjúháj (Sedum spectabile)  30-50 cm magas, felálló, egyszerű szárú évelő növény. Levelei jellegzetes világoszöld színűek. Augusztus-szeptemberben nyíló nagyméretű, lapos bogernyőkben nyíló virágok kezdetben zöldek, majd a fajtától függően világos rózsaszínűek vagy fehérek, a ‘Carmen’ fajtánál sötétebb kármin árnyalatúak. Formás bokra nyáron is díszít. Nem hosszú életű, de sokoldalúan felhasználható, mutatós növény. Évelőágyba, sziklakertbe, kőedényekbe, ablakládákba, sírokra ültethető. Épületek vetett árnyékát is tűri. Normál kerti talajban jól fejlődik. A pangóvizet nem tűri. Tél végén a talajfelszínig vágjuk vissza. Nyáron és ősszel virágzó varjúhájak

Nyár végén, ősszel virágzó cserjék

The post Ősszel virágzó évelők appeared first on Kert Lap.

Városokban, településeken, kertekben, utak mentén sokszor találkozhatunk sorfának ültetett vadgesztenyével. Nemcsak kertekben, parkokban, hanem erdei vadak takarmányozása céljából is telepítik.

Vadgesztenye rendszertana

A legújabb, molekuláris genetikai vizsgálatokon is alapuló besorolás szerint a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába,  a vadgesztenyefélék alcsaládjába (Hippocastanoideae) fák tartoznak. A Levelek tenyeresen összetettek, átellenesen állnak. Virágaik karácsonyfára emlékeztető, fürtös-bogas virágzatot alkotnak. Termésük húsos, tüskés falú tok. A tokban két mag fejlődik, óriási sziklevelekkel. A család névadója a vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum) hazánkban régóta kedvelt díszfa.

Az Aesculus nemzetség 12 fajt számlál, amelyek Észak-Amerikában, Eurázsiában illetve Mexikóban honosak.

Vadgesztenye bemutatása

A vadgesztenye hazája Elő-Ázsia és a Balkán félsziget, de mára már sok helyre eljutott. Ugyanis a fagyokat jól bírja. Városokban, településeken, kertekben, utak mentén sokszor találkozhatunk sorfának ültetett vadgesztenyével. Nemcsak kertekben, parkokban, utak mentén, hanem erdei vadak takarmányozása céljából is telepítik. A fa 25 méteres magasra is megnő. Kérge sötétbarna, pikkelyesen leváló. Rügyei vastagok, kúposak, ragadósak. Nagy levelei tenyeresen összetettek.

Vadgesztenye virága

Virágai április végén, május elején nyílnak. A virágok fehér, tövükön sárga, később pirosló szirmú bugákakat alkotnak. Rendkívül mutatósak. Májusra a gesztenyefák marcipán-tortadíszre emlékeztető, rokokó virágzatain belüli, egyes virágok közepe sárgából pirosra vált. A gesztenye virág gyógyszer reumatikus fájdalmak ellen. ilyenkor a gesztenye virágjából készült teát kell fogyasztani. Borogatást is tehetünk a fájó testrészekre. Tegyük az esti fürdővízbe egy jó liter, két liter, friss vagy szárított virágból készült virágforrázatot.

Vadgesztenye termése

Szeptemberre alakulnak ki a tüskés, háromfelé repedő toktermések, melyek 1-3 fényes, gesztenyebarna magot tartalmaznak.

Mit tegyünk a kellemes tapintású vadgesztenyékkel, amelyek a oly hívogatóan hevernek az útszélén, várva, hogy felvegyük őket? Semmi esetre sem együk meg őket. Egyébként nagyon sok mindenre alkalmasak. Olvasható Vadgesztenye című cikkünkben. Olcsó, természetes, szerethető gyermekjátékként. Régen gyufaszállal székecske, asztalka készült belőle.  Ruhásszekrénybe, spájzba remek rovarriasztó.

Összefoglalóan itt csak annyi álljon, hogy a vadgesztenye magja jelentős mennyiségű szaponint, keményítőt, cukrot, B, C- és K-vitamint, zsírolajat, cseranyagot tartalmaznak. A magokból előállított készítmények főként érfal erősítő, véralvadást lassító hatásúak, ezért érgörcsök, keringési zavarok esetén használatosak, a perifériás keringést javítják. A magvak elfogyasztva azonban mérgezőek.

Vadgesztenye gondozása

Házikertbe a rendelkezésre álló méretek függvényében telepítsük e fát. A vadgesztenye tűri az agyagos vagy homokos talajt. A napot vagy a félárnyékot kedveli. Vízigénye közepes. Szeles helyre ne ültessük.  Az idős fák alatt kipusztul az aljnövényzet, ezért a földig hajló ágakat kissé vágjuk vissza, a fa alatt is öntözzünk, ősszel pedig a lehullott lombot gereblyézzük össze. A vadgesztenye lombjából a növények fejlődését gátló, allelopátiás vegyületek oldódnak ki, a levelek csak hosszan, de komposztálhatók. Ha sok vadgesztenye avar képződik, érdemes külön tárolót létrehozni számára, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését. A lombkomposztálásról itt olvashat.

A vadgesztenye leveleinek foltosságát a Mycosphaerella maculiformis gomba okozza (mikoszferellás levélfoltosság), mely a lehullott levelekben telel át és itt képezi spóráit, melyek tavasszal ismét fertőznek. Terjedését a nedves környezet, az esős időszak elősegíti. A következő vegetációs időszakban való fertőzését megakadályozandó, gyûjtsük össze és semmisítsük meg a lehullott faleveleket. Tünetei: a levelek mindkét oldalán látható, kerekded alakú különálló, de idővel összefolyó, apró barnás-vöröses foltok, melyek között a szövetrészek megsárgulnak, így a levél mozaikos jelleget ölt. Olvashatjuk Kovács László 38. heti teendők cikkében az ajánlások között.

Az utóbbi időben a hazai állományokat jelentősen károsítja a vadgesztenye aknázómoly.

Út menti fasorba régebben előszeretettel ültették. Sok régi fasorunk áll vadgesztenyéből. De ősszel hulló termései miatt meggondolandó ilyen célú telepítése. Légszennyezésre érzékeny. A városi környezetet rosszul tűri.  Sajnos az aknázómoly, és a fasor ültetések ideje óta jóval szennyezettebbé váló környezet árt ezeknek az útmenti fáknak.

A vadgesztenye rokonai

A közönséges vadgesztenye rokonai az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb vörös vadgesztenye (Aesculus pavia).

A vörös- és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték. Ennek eredményeképp megszületett az 1818 óta ismert hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea). Európai szülőjétől szép termetét, nagy virágait, az amerikaitól pedig rózsaszín-piros színét örökölte. 14-16 méter magasra is megnő. Levelei 5 tagúak, a levélkék hullámosak, sötétzöldek. Az aknázó molyra a rózsaszín vagy piros virágú hibridek kevésbé érzékenyek. A hússzínű vadgesztenyét kötöttebb, jó vízgazdálkodású talajba ültessük. Szél, só és szárazságtűrő. Jól bírja a városi környezetet. Betegségekkel szemben ellenálló. Sokféle változata ismert. Ennek a fajtának a trianoni kastélyparkban (Versailles) fél évszázaddal később spontán keletkezett magonca (Aesculus x carnea “Briotii”) nagy, ragyogó, élénkpiros virágaival, fényes sötétzöld leveleivel és kisebb termetével egy időben Európa kertjeinek valóságos sztárja lett.

A sárga vadgesztenye (Aesculus flava) 12 méter magas, kiterjedő, ovális lombkoronájú, sötétzöld lombozatú. Őszi lombszíne sárgás narancsos. Helyigényes. A jó vízgazdálkodású, gyengén savanyú talajt kedvel. A szárazságot, meleget kevésbé tűri, ilyenkor levelei károsodnak. Napos helyre ültessük. De nem igazán a mi klímánkra és talajviszonyaink közé való.

A 6 méter magas, cserje termetű pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia) a nedves, humuszos talajt, félárnyékot kedveli. Fás területek cserjeszintjébe, nagyobb lombárnyékos területekre való. Ő is csak kevés helyen érzi jól magát nálunk.

Az alig 3-4 m magas cserjés vadgesztenye (Aesculus parviflora) a kötöttebb, gyengén savanyú, szerves anyagban gazdag talajokon szépen fejlődik. A napot és árnyékot egyaránt tűri. Ellenálló. Magas díszítőértékű, aranysárga őszi levélszínnel, kompakt formájával. Virágai kellemesen parfümös illatúak. Fehér virágai jól mutatnak örökzöldek társaságában. Talajigényét feltétlenül vegyük számításba mielőtt kertünkbe ültetnénk.

A vadgesztenye aknázómoly kevésbé károsítja a hússzínű vadgesztenyét.

The post A közönséges vadgesztenye és rokonai appeared first on Kert Lap.

A törpe árvácska egyike az új trend növényeinek. Kis helyigénye, árnyéktűrése, télállósága és hosszú virágzása miatt a legkülönbözőbb környezetben díszít. Üde, szemet gyönyörködtető színfolt télen hideg télikertben, nyáron erkélyládákban, virágágyakban, fák tövében, sziklakertekben.

Az európai viola (Viola cornuta) virága, habitusa alapján leginkább a nagyvirágú árvácskára hasonlít. A növény azonban kompaktabb, virágai kisebbek (a virágátmérő 4-5 cm), ezért törpe árvácskának is nevezik. Európában valószínűleg Svédországból először Németországba került kb. 200 évvel ezelőtt. Amerikában is az 1700-as években bukkant fel. Rendkívül gazdag színválasztéka, télállósága miatt egyre közkedveltebb.

A 15-20 cm magasra növő, félárnyékot kedvelő miniatűr viola magról vetve, 18-22 °C-on tartva 15-20 nap elteltével már fejlődésnek indul. A magvetés optimális időpontja a rendeltetéstől függően kora ősz vagy kora tavasz. Magas szerves anyag tartalmú palántaföldbe vessük úgy, hogy a nedves talajra szórjuk, majd 3-4 mm vastagon vermikulittal takarjuk. A magvak ugyanis csak sötétben csíráznak. A csírázás megindulását követően tartsuk 10-15 °C hőmérsékleten.

Üveg alatt december-március között vethetjük, ha azt szeretnénk, hogy tavasszal és nyáron virágozzék. Nyáron azonban csak hűvös klímán fejlődik megfelelően.  Szabad földbe szeptember végéig vethetjük, ha téli vagy tavaszi virágokra vágyunk. Az őszi vetéseket októberben már palántázhatjuk is, illetve a vásárolt palántákat 15 cm-es sortávolságban földbe vagy 9 cm átmérőjű edényben ültethetjük. A palántákat tartsuk fűtetlen üvegházban, télikerben vagy hidegágyban. Ha a hőmérséklet 15 °C fölé emelkedik, a növénykék felnyurgulnak. Fagymentes helyeken, megfelelő körülmények között azonban szépen áttelelnek akár a szabadban is.

A jó szerkezetű, magas szerves anyag tartalmú, nedves talajt kedveli. Több fajtája nemcsak télálló, hanem a nyári meleget is jól viseli. A talaját azonban ne hagyjuk kiszáradni. Kora tavasztól késő őszig virágzik. Távolítsuk el az elvirágzott virágfejeket. Télire nem árt mulcsozni a virágágyukat.

A téli törpeárvácskákat már szeptemberben ki kell ültetni ahhoz, hogy begyökeresedjenek, és virágjukban egész télen gyönyörködhessünk! Napos helyre kerüljenek, illetve legalább 5 órás megvilágításra van szükségük.

A törpe árvácska bár többnyire rövid életű, de magjait szétszórja, így mindig virágos szőnyeget alkot. Egyes változatok agresszíven elszaporodhatnak, kiváló talajtakarók. Nem csak virágágyakban mutatós, hanem erkélyládában, edényben sőt sziklakertekben is tartható. Jól mutat fák alatt, falak tövében, a kert árnyékos részein.

A szirmok ehetők. az ehető virágokról itt olvashat.

A Penny™ Viola életerős gyökérzetének köszönhetően sikeresen áttelel. Kompakt, egységes megjelenésű, bőven virágzó, illatos virágú. A hűvös nyári klímát és az alacsony páratartalmat kedveli, azonban hőtűrőbb más hibrideknél. (perennials.com)

A Sorbet XP sorozat a Viola cornuta egyik új generációja. Egyöntetű, ragyogó virágszínű,  dúsan virágzó, kompakt fajták tartoznak ide. A nyári meleget és a téli hideget is jól tűrik. Tömeges ültetésre, szegélynek kiválóak. Ültethetjük őket konténerbe függőkosárba is. Június elején felére vágjuk vissza őket. Enyhe télen végig virágzik. (perennials.com)

További információk az árvácskáról.

The post Törpe árvácska appeared first on Kert Lap.

A Csucsorfélék vagy ebszőlőfélék (Solanaceae) családjába tartozó növény (Physalis alkekengi L.) termését szárításhoz ősszel szedjük. A száraz- és friss virágkötészet kedvelt dísze.

A Csucsorfélék vagy ebszőlőfélék (Solanaceae) családjába tartozó növények többsége lágyszárú, ritkábban cserje vagy fa. 2300 fajuk elsősorban a trópusokon terjedt el. Csupán a Solanum nemzetségbe mintegy 1500 faj tartozik. A család kiemelkedően fontos termesztett zöldségnövényei a burgonya a tojásgyümölcs vagy padlizsán, a paprika, a paradicsom és a közönséges vagy virginiai dohány. Továbbá olyan óvatlanul használva mérgező gyógynövények tartoznak ide, mint a beléndek, a nadragulya, a maszlag. Tavaly a  kerti ebszőlő (Solanum melanocerasum) nevével is ijesztgették a bulvársajtó olvasóit, amikor is felmerült a gyanú, hogy áfonyahamisításra használták mérgező termését. Éretlen bogyói a növénycsaládra jellemző szolanin nevű toxint tartalmaznak, ezért valóban mérgezőek. Azonban az érett kerti ebszőlő feldogozott formában ehető, belőle dzsem, lekvár készül!

Ebbe a nemzetségebe tartozik a zsidó kalapra emlékeztető termése alapján zsidócseresznyének is nevezett lampionvirág (Physalis alkekengi). További nevei a teljesség igénye nélkül: papmonya, kőrontófű. Vénusz köldöke, paptöke és zsidócseresznye néven már a középkori Magyarországon is gyógynövényként tartották számon. Egyebek mellett beteg marhákkal etették a növény főzetét (dr. Oláh Andor békés megyei gyűjtőmunkájára hivatkozva).

Az évelő lágyszárú lampionvirág 0,3-0,6 m-re nő meg. Elterjedt Közép-, Kelet- és Dél-Kelet-Európában, a mérsékelt égövi Ázsiában, az Indiai-szubkontinensen. Meghonosodott Amerikában is. Hazánkban is őshonos. Középhegységeinkben gyakori, máshol szórványos. Ártéri keményfaligetekben, aránylag száraz lomberdőkben fordul elő.

Élénkpiros, felfújt termése ősszel szedhető különleges dísz. A piros bogyókat a felfúvódott csésze rejti. Zöldről élénkpirosra színeződött termését szeptembertől novemberig gyűjthetjük. A szabadban is hosszan díszlik, de a burok idővel megfakul. Szárítás után a kis “kínai lampionok” hónapokig mutatós maradnak. A virágkötők is előszeretettel alkalmazzák. Akkor gyűjtsük, amikor beszínesedett. Frissen díszítésre használva levelei eltávolítása után állítsuk “nyakig” vízbe néhány órára. Ha szárítani szeretnénk, levegőn lógatva tegyük ezt. Csokrokat, koszorúkat díszíthetünk vele. Mielőtt felhasználjuk, távolítsuk el az elszáradt leveleket.

Bár a lampionvirág gyökere és hajtása is mérgező, termése fogyasztható. A friss termés ehető, de nem igazán ízletes (kissé keserű). C-vitamin tartalma a duplája, mint a citromé. C-vitamin tartalma és egyéb aktív hatóanyagai szárítás illetve feldolgozás során radikálisan csökken. Mutat rá egy 200-ben megjelent tanulmány. (Acta Pharm Hung. 2009;79(4):169-73.) Gyógynövényként is ismert. Hatóanyagai triterpén-laktonok, szerves savak, pektin, gyanta. A magvakban kb. 10% zsíros olaj. Korábban vizelethajtóként használták. Alkalmazták köszvény, reuma, májbetegség esetén. (Szabó László Gy.: Gyógynövények és és Élelmiszernövények A-tól Z-ig)

Tartása egyszerű. Jól levegőzött talajon szinte mindenütt sikerrel nevelhető. Gyöktörzséről gyorsan elszaporodik ezért kordában kell tartani. Leghatásosabb, ha úgy ültetjük, hogy gyökerei ne terjedjenek szabadon. Ugyanakkor lassan fejlődik. Legcélravezetőbb, ha gyökérsarjaival szaporítjuk. Csak olyan helyre kerüljön, ahol elszaporodása nem okoz gondot.

Fotó: wordsandherbs.wordpress.com

The post Lampionvirág appeared first on Kert Lap.

Az utat szegélyező évelők megszépítik a sétautakat, eltakarják a kevésbé sikeres szegélyeket. A törpe növekedésű fajok nagyszerűen alkalmazhatók sziklakertekbe, rézsűk beültetésére is, májusban virágzó szőnyegként borítva azt. Ősszel el kell tervezni, tavasszal ki lehet próbálni!

Ilyenek a fehér tatárvirág, a lila lángvirág, a sárga ternye. Tavasszal különösen emelik a szépségét a hosszú szárú tulipánnak, a szívvirágnak. A szigorú útvezetést a belógó növényfoltok finom ívei lágyítják. Az itt felsorolt évelők sikerrel ültethetők sírra,  sziklakertbe is!

A 30-40 cm távolságban végzett beültetések első éves foghíjai az idő múlásával eltűnnek, és hamarosan megjelennek az egymásba nyúló növénypárnák. Napos helyre ütethető a fehérvirágú ikravirág, a pázsitviola, a tavasz végén, nyár elején virágzó madárhúr, pázsitszegfű, alacsony szegfű. Mindegyikük jellemzője, hogy nem nő 30 cm-nél magasabbra, gyorsan elszaporodik, április-májusban dúsan virágzik. Mögöttük helyet kaphatnak az egynyáriak.

Szirti ternye

A ternye nemzetségbe mintegy 100-170 faj tartozik. A nyári virágzású, 20-40 cm magasra növő, fehér virágú szirti ternye (Aurinia saxatile) szintén száraz, napos helyre való. Tartása egyszerű. Egész szezonban virágzik. Sziklakertbe, ámpolnanövénynek is kiváló

Barnalevelű tüskés diócska

Legyökeresedő, szőnyeget alkotó, örökzöld talajtakaró a Barnalevelű tüskés diócska (Acaena microphylla). Levelei barnásak, összetettek. Nyáron virágzik, virágai fehéresek, fejecskében állók. Buzogányszerű, szúrós termései vannak. A tavaszi hagymásokkal együtt telepíthetők. Csak védett mikroklímán kísérletezzünk vele. sziklakertbe, cserjék alá, talajtakarónak is ültethetjük.

Kaukázusi ikravirág

A Kaukázusi ikravirág (Arabis caucasica ‘Plena‘) 10-15 cm magas, talajtakaró évelő. Virága fehér, nagy tömegben, fürtben nyílik április-májusban. Napra, jó vízáteresztő talajba ültessük. Sziklakerti növény. Igénytelen, fagytűrő. Kőlapos utak, lépcső mentén, sziklakertbe, kőedénybe ültethető.

Pázsitszegfű

A  pázsitszegfű (Armeria rubifolia) virágok felálló virágszárakon nyílnak, tömött, kerek fejecskékben. A tűalakú levelek sűrű, sötétzöld párnát alkotnak, 8-10 cm magas. A kerek virágfejek áprilistól májusig díszítik, a virágzás később megismétlődik. Részletesebben a pázsitszegfű című cikkünkben a tengerparti pázsitszegfűről olvashat.

Pázsitviola

A pázsitviola (Aubrieta sp.) örökzöld levelű, edzett szárazságtűrő évelő. Látványos négyszirmú virágai tömegesen jelennek meg, a virágok az egész növényt elborítják. meleg napos fekvést, jó vízgazdálkodású talaj igényel. Elvirágzás után vágjuk vissza.

Hegyi ternye

A hegyi ternye (Alyssum montanum) nyári virágzású, 20-40 cm magasra növő, sárga virágú ternye szintén száraz, napos helyre való. Szára félig heverő, virágai kissé illatosak. Sovány meszes talajon nevelhető szárazságtűrő. Sziklakert évelőnek is kiváló.

Madárhúr

A madárhúr (Cerastium arvense) legyökeresedve terjedô, szőnyegalkotó, ezüstös-fehéren molyhos évelő. Sovány talajon a legszebb, de nedves, tápdús talajban is megél. Napos fekvést igényel. Szárazságtűrő. Visszavágva bokrosabb bokrosodásra ösztönözhetjük. Sziklakertekbe, kőedényekbe is ültethető.

Törpe szegfű

A törpe szegfű (Dianthus ‘Whatfield Wisp’) tömött, félgömb alakú, szürkés lombozatú, 15 cm magas, bokros évelő. A szirmok csúcsa rojtos. Május – Júniusban virágzik, száranként 2-3 virággal. Napos fekvést, könnyű, könnyen felmelegedő talajt kíván. Sziklakertbe is ültethetjük.

Örökzöld tatárvirág

Az örökzöld tatárvirág (Iberis sempervivens) alacsony, széles párnát képező, örökzöld félcserje. A hófehér virágok fürtökben állnak. Virágzási ideje április-május, magassága 20-25 cm, napos helyre való.

Árlevelű lángvirág

Az árlevelű lángvirág (Phlox subulata Emerald ‘cushion blue’) szintén meleg helyre való az április-májusban virágzó, fehér, világoskék virágú szőnyegképző. Levelei bronzos zöldek. Napos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát.  Laza talajt kíván. Sziklakertbe is kiváló.

A kissé emelt ágyásban jól érvényesülnek a növények.
Fotó: gardeninginfozone.com

The post Évelő szegélynövények appeared first on Kert Lap.

A közönséges fagyal nálunk is honos, és más fagyalokkal együtt kertekben, parkokban is megtalálható. Virágai illatosak. Ősszel sötéten fénylő termése kedvelt madárcsemege. Nyírott sövényként ismerik a legtöbben.

Fagyal nemzetség

A fagyal az olajfafélék családjának (Oleaceae) cserjéje. A család növényei minden földrészen megtalálhatóak, de leginkább Ázsia szubtrópusi, valamint Európa mediterrán területein terjedt el.  Fajainak száma mintegy 600. Az Olajfákról itt olvashat. A fajok 24 nemzetségbe tartoznak. Egyikük a fagyal nemzetség.

A fagyal nemzetségnek (Ligustrum sp.) mintegy ötven faja ismert. Legismertebb képviselői a Távol-Keletről származnak, de Európában, Ausztráliában, és Észak-Afrikában is is ismertek honos fajok. Örökzöld, télizöld vagy lombhullató cserjék, kisebb, többtörzsű fák. Ép szélű leveleik egyszerűek, keresztben átellenesen állnak, virágaik végálló bugákban állnak. Valódi, húsos bogyóterméseik gömbölydedek vagy tojásdadok. Az érés során színük lassan zöldből feketére vált. A terméses ágakat tartós virágkötészeti készítményekbe használják.

Közönséges fagyal

A közép- és Dél-Európában honos közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) maximum 6 méter magas, lombhullató, felálló ágú, terjedő tövű cserje. Levelei hosszúkás tojásdadok vagy lándzsásak, 2,5–6 cm hosszúak, sötétzöldek. Június–júliusban nyíló, illatos virágai 3–6 cm hosszú, végálló bugákban fejlődnek. A virágpor egyeseknél allergiás reakciókat válthat ki. A fagyal fényes, fekete termését kedvelik a madarak, és fogyasztásukkal részt vesznek a magvak terjesztésében. Ellenálló, igénytelen, talajban nem válogat, szárazságtűrő. Gyökérsarjakkal terjedve könnyen invazívvá válik. Napra, félárnyékba ültessük. Nyírott sövénynek kiváló. Könnyen szaporítható magvetéssel, fás dugványozással, illetve zölddugványozással. Kiskertbe kis faként vagy nyíratlan cserjeként ajánlott. Olvassa el Fák, cserjék kiskertbe című cikkünket is.

Egyéb fagyal fajok és fajták

Ősszel a Dél-Nyugat-Kína, Mianmar vidékről származó, sárguló levelű Delavay-fagyalt (Ligustrum delavayanum) számtalan kékesfekete bogyótermés díszíti. Nyírt cserjének, nyírt fácskának is ültetik. A kertszobrászat kedvelt növénye.

Fotó: treeonlinenursery.co.uk

A széleslevelű fagyal (L. ovalifolium) enyhe téli időszakban is zöld marad, és csak tél végén hullik le, ezért télizöld fagyalnak is hívják. Nyáron illatos bugavirágzatából fényes-feketén díszlő bogyótermések fejlődnek. Sikerrel nyírható formára. Kedvelt változat az aranytarka levelű fagyal L. ovalifolium ‘Aureum’.  3 méteres sövénynek nevelhető a L. ovalifolim ‘Góliát’. A L. ovalifolium ‘Nünü’ lassú növekedésű, másfél méter magas, kompakt, gazdagon virágzó cserje.

Különlegesség a talajtakaró fagyal (Ligustrum Massif). A növény maximum 1 méter magasra nő, szegélyek, lejtők, padkák ideális növénye. Átbukó lombozata takarja a talajt, gátolja a gyomosodást. Júniusban virágzik, sötét bordó termései egész télen díszítenek. A teljes napfényt és a félárnyékot is tűri. Rendszeres tápozással levelei sötétzöldek és fényesek maradnak. Tavasszal és ősszel metszve megakadályozzuk a virág és a termésképződést.

The post Fagyal appeared first on Kert Lap.

A több alnemzetségre bomló Muscari nemzetségbe a Földközi tenger környékén honos fajok tartoznak Spanyolországtól Marokkóig. Sokuk Törökországból származik, néhányan a Kaukázusból való. A szubmediterrán régiókban is elterjedtek. Vadon teremnek mezőkön, hegyi legelőkön, kopár lejtőkön. A magyar, osztrák, francia kertek kedvelt tavaszi virágai. A sziklakertkedvelők tavaszi kedvencei. Az egész növény mérgező! Hagymáit október közepéig ültethetjük.

Néhány kertekben fellelhető gyöngyike

A jácintfélék (Hyacinthaceae) családjába tartozó Muscari nemzetség mintegy 60 faja ismert. Ezen belül is a Botryanthus csoport tagja a fürtös gyöngyike (Muscari neglectum). Hagymás évelő. A 10–30 cm-es növény apró hagymájú, hagymája mogyoró nagyságú. Különlegesen szépen érvényesülnek hengeres, ív alakban lehajló levelei a kék virágfürtök társágában. A lepelvirágok tömött gyöngyfüzérként sorakoznak a virágkocsányon. A lepelcimpák fehér karimája teszi nagyon vonzóvá ezt a növényt. Termése tok.  meszes talajú száraz gyepeken, sziklafüves lejtőkön honos. Invazív fajnak tartják, bár sokféle kertészeti változata nem egyformán agresszíven terjednek.

Kertekben fölöttébb elterjedt az örmény gyöngyike (M. armeniacum). Görögország, Törökország bennszülött növénye, élőhelye egésze a Kaukázusig húzódik. Kék, lila és fehér virágú változatai ismertek. Hosszú, hengeres levelei a földre terülnek. 15-40 cm magas. Szintén az agresszíven terjedő fajok között tartják számon.

Kevésbé terjedő a Törökországban, 1000-3000 méter magasságban, hegyi legelőkön, köves lejtőkön honos, égszínkék virágú, 10 cm magas M. aucheri. Alig különbözik az örmény gyöngyikétől. A levelei keskenyebbek és sötétebbek. 2008-ban került piacra a nálunk is kapható ‘White Magic’ nevű kertészeti változat.

Szintén elterjedt az egylevelűnek is hívott, lila-kék virágú, 10-20 cm magas széles levelű gyöngyike (M. latifolium), amely Törökország fenyőerdeiben honos kb. 1000 m magasságban. Nevét onnan kapta, hogy általában egyetlen szárölelő levelet hajt. A virágkocsány alsó részén elhelyezkedő virágok indigókékek, a felső, meddő virágok világoskékek.

A Mascarimia alnemzetségbe tartozó sárga gyöngyike (M. macrocarpum), ahogy a neve is mutatja sárga virágú. Virágai illatosak. Kréte keleti részén és Dél-Nyugat Törökországban honos, száraz, köves lejtőkön virít. A bíborszínű virágbimbók érésben sárgásbarna, végül sárga színűek. A lepelcimpák barnák. Húsos, fehér gyökerei szinte belenőnek a sziklába. A hagymák viszonylag nagyok, és nem képeznek fiókhagymákat.

Gyöngyikék gondozása

Hagymáit 6-8 cm mélyre október első felében ültessük. Magról is könnyen elszaporodik. Igénytelen, napra, félárnyékba való. A lazább, meszes talajt kedveli. Elvirágzás után visszahúzódik. Nincs vele különösebb tennivalónk. Sokszor ősszel ismét kihajtanak zöld levelei, és így telel át.

Válasszunk megfelelő helyet számára. Miután árnyéktűrő, ültethetjük a fák árnyékába. Bár a könnyű, homokos talajokat kedveli, mint általában a hagymások, a kötöttebb talajokat is elviseli. A meszes talajjal sincs problémája. Gyepben is jól mutat. Elvirágzás után a fűvel együtt lekaszálhatjuk. Sziklakertbe is ültethetjük, hiszen hagymája viszonylag sekélyen ültethető, termetével sincs gond.

A gyöngyikével remekül lehet játszani mind a színek mind a formák kontrasztjának megjelenítésével. Sokszor együtt nyílik a nárcisszal, tulipánnal. Így a nárcisz, tulipán teltebb formájú virágai között kimondottan lazítóként hat az előbukkanó gyöngyike, szerepe hasonlít a csokrokat lazító fátyolvirágéhoz. Azzal a különbséggel, hogy ragyogó kék színé miatt igencsak figyelemfelhívó. Kék színét kiemelheti a nárciszok fehérsége, vidám, húsvéti hangulatú lehet a sárga nárciszok között. Magas termetű tulipánok előtt kitűnő  szegélynövény. Erdős-hegyes vidéken a gyöngyikék tömege fenségessé teszi a tájképet, és nyugalmat sugároz.

Edényben is mutatós, miután kis hagymájú, jól megél edényben tömegben vagy más hagymásokkal variálva. A réteges hagymaültetések egyik kedvelt, szinte elmaradhatatlan, közép/korai virágzású tagja. Az ősztől tavaszig viruló ablakládákban is helye van.

Forrás: Muscaripages; pacificbulbsociety.org

The post Gyöngyike appeared first on Kert Lap.

A galambfa rendkívül mutatós, május-júniusban virágaival hódítja meg a növénybarátok szívét, a virágzatok fehér fellevelei úgy festenek mint a fát ellepő hófehér galambok.  Több hazai arborétum is büszkélkedik vele.

Galambfa bemutatása

A galambfa (Davidia involucrata), egyesek szerint kínai hárs, ezt a nevet azért kapta, mert igen hasonlatos a hárshoz. Galambfának is nevezik, mert hófehér fellevelei úgy festenek mint a fát ellepő fehér galambok. Ismerjük még zsebkendőfa néven is, amely elnevezés szintén a virágzatot körülölelő lepelleveleknek köszönhető.

Latin nevét a francia pap és természettudós, Armand David apát után kapta, aki először írta le 1868-ban tett Kínai körutazása során.  A fa a nyugati világ látókörébe akkor került, amikor Armand David abbé (1826-1900)  kínai állat- és növényfaj gyűjtőkörútja során Európába hozta, és megajándékozta vele a párizsi természetrajzi múzeumot. A múzeum közbenjárásával lehetősége nyílt egy újabb gyűjtő körútra. Bár a szintén nevéhez kapcsolható óriás panda felfedezésének híre kissé háttérbe szorította az új fafaj iránti érdeklődést, a kertészek továbbra is rendkívüli figyelmet fordítottak a növényre.  Ernest Henery “China” Wilson (1876-1930) fellelkesedve a példán, szintén Kínába utazott, de a számára megjelölt területen már csak a fák hűlt helyét találta, ugyanis kivágták őket, és fájából házat építettek. A kertészek szerencséjére néhány hét múlva új lelőhelyet talált, ahol a fák teljes virágzásban álltak. A róluk gyűjtött magvakat 1901-ben Angliába szállította.

A galambfa a somfélék (Cornaceae) családjába tartozik. Nemzetségének egyetlen faja, és azon belül két változata van. A Davidia involucrata var. Involucrata levelei az alsó felükön gyéren pelyhesek, a Davidia involucrata var. vilmoriniana, levelei csupaszok. A két változat egy fajba sorolása nem egyértelmű genetikai eltérésük miatt.

Természetes élőhelye Nyugat-Kína és Kelet-Tibet nedves erdőségei. Itt is értékes reliktum növénynek számítanak. 10 millió éves múlttal rendelkező kövületeként tartják számon, akárcsak a ginkgo fát. Hazánkban az alsó pleisztocén korban volt flóraalkotó. Éppen mostanában találtak egy idős populációt Dél-Kínában, Csecsin tartományban, és további egyedek élnek a közép-kínai Hupej tartományban és a szecsuani Emej hegységben. Nehezen szaporítható. Manapság tudományos kísérletek számolnak be sikeres szövettenyészetben előállított utódnövényekről, amelyek becserepezés után 73%-ban életképesek maradnak. Ezek 76%-a pedig kiültetés után is megmarad.

Fotó: pinterest.com

Lassú fejlődésű, közepes termetű (18-20m). Kinézete a hársfára hasonlít. Lombozata széles piramis alakú, levelei 8-10 cm hosszúak, szív alakúak, fogazottak. Színe középzöld, fonáka ezüstös. Hámló törzse, ágazata is mutatós. Őszi lombja időjárástól függően színeződik. 1-2 hétig maradó terméseivel is díszít. Fő attrakciója, ami miatt díszfaként közkedvelt, a virágzata, amely 20 évesnél idősebb fákon fejlődik.

A fán a virágzatok úgy lebegnek, mint a szárnyra kelt galambok. A végálló, lilás-vörös fejecske virágzatot 2 cm szélesek és két egymással szemben álló sárgásfehér pálha veszi körbe. Egyik nagyobb méretű, a másik kisebb. Elegánsan csüngenek le a középen található virágok mellől. A fa május-június hónapban virágzik.

Üde, kötöttebb, jó vízgazdálkodású tápanyagban gazdag talajban érzi jól magát. Fiatalon félárnyékot, idősebb korában napot kedvel. A szeles kitettséget nem szereti. Ezért gyakran rövid életű fák árnyékában nevelik a csemetéket. Kiváló szoliternövény.

Új fajták a piacon

Két fajtát Kawaguchi városban, Japánban állították elő, majd a kaliforniai Vacaville-ben is sikerrel nevelték. A virágzatot még nem ismerik. Az Aya Nishiki fiatal leveleinek szegélye széles csíkban sárgás- fehér, ezzel lenyűgöző megjelenést adnak a növénynek. Később a levelek lilán vagy halvány rózsaszínben márványozottak. A fenotípus kialakulása környezetfüggő. Vegetatív úton jól szaporítható. A Purple leaf fajta fiatal levelei sötét burgundi színűek, és ez a szín az őszi lombhullásig megmarad. A Sonoma kaliforniai faiskolában fedezték fel azt az új, később ‘Sonoma‘ néven bevezetett fajtát, amelyet nagy méretű fellevelei tesznek érdekessé. További értéke, hogy hamar termőre fordul, így már fiatal korában megörvendeztet virágaival.

The post Galambfa appeared first on Kert Lap.