Ha az ember a díszcsalánra gondol, mindjárt a nagymama kertje jut az eszébe. Pedig a díszcsalán most is nagy népszerűségnek örvend. A díszcsalánt a levélszínéért kedveljük. Napfényen mutatja legszebb „arcát”, hiszen a színei ilyenkor a legélénkebbek.

A díszcsalán nemzetség

A mentafélék (Lamiaceae) családjába tartozó Coleus nemzetségbe tartozó növények tarka levelei a csalánéra hasonlítanak, ezért a köznyelv díszcsalánnak hívja őket. A botanikusok és a laikusok is gyakran összezavarodnak, ha egy növény tudományos besorolása, és ezzel együtt a neve is megváltozik. De erre időnként szükség van, mert tudományos módszerek egyre pontosabbak, és a genetikai tesztek eredményeként előfordul, hogy a rokonsági viszonyok bizony megváltoznak. A díszcsalán három különböző tudományos névvel is dicsekedhet. legutóbbi neve, mindenki megrökönyödésére egyben a legrégebbi neve is: Coleus volt, később Plectranthus majd Solenostemon lett, végül ismét Coleus lett! Tehát ne vesződj a kimondhatatlan nevekkel. A kertészetekben amúgy is Coleus-ként emlegetik. (http://www.botanicalaccuracy.com/)

A (Coleus) – nemzetségbe trópusi évelő növények tartoznak. Őshazája Kelet-Ázsia, Afrika, India és Sri Lanka. Európába a Német származású, ám Hollandiában tevékenykedő Karl Ludwig Blume (1796-1862) botanikus révén került a 17. században. A díszcsalán a viktoriánus kertek egyik legkedveltebb, tömegesen kiültetett dísznövényévé vált. A szőnyegszerű kiültetésben a legkülönbözőbb perzsaszőnyeg mintákat hoztak létre. (http://www.rosydawngardens.com/coleus-history)

Díszcsalán gondozása

A díszcsalán ma is az egyik legszínesebb dísznövényünk, pedig fürtben fejlődő virágai jelentéktelenek. Inkább csípd le őket, hogy a virágzás helyett a színes levelek fejlődésére fordítsa energiáit. Fejlődésük 12 fok alatt leáll, és már az első fagyok kárt okoznak benne. Ezért odakint legjobb, ha egynyáriként tartjuk.

Adj neki jó talajt, elég vizet, és napfényt. Meghálálja! Kiegyenlített NPK tápoldattal öntözd hetente. Metszéssel bokrosodásra, és erős szárak fejlesztésére ösztönözheted. A levágott hajtásokat szaporításra használhatod.

Tömeges kiültetésben mutat a legszebben, amikor az azonos méretű díszcsalánokból mintás szőnyeget alakíthatsz ki. De konténerbe is ültetheted. Konténerben, 15-18 fok körüli hőmérsékleten át is teleltetheted szobanövényként. Ne csodálkozz, ha télen lehullajtja leveleit, hiszen ez normális reakció az alacsonyabb hőmérsékletre és a kevesebb fényre. Szobanövényként is tarthatod. Azonban figyelj az atkákra, üvegházi molytetűre. Ha észreveszed, hogy a kártevők megtámadták a növényt, 5 liter vízhez keverj egy mokkáskanál mosogatószert, és permetezd meg az oldattal.

Díszcsalán szaporítása

A díszcsalán magról és hatásról is szaporítható. Február-márciusban vetheted palántának. A dugvány gyökereztetéséhez használj fele perlit fele általános virágföldet, és annyi vizet, amennyit a talaj szivacsszerűen megtart. A víz megtartásában a perlit segít. A talajt töltsd edénybe, és a dugványt dugd le 5 cm mélyre. Az elültetés előtt azonban a dugványt elő kell készíteni: Vágd vissza a hajtást egy levélpárra, amely nem hordoz virágot. Ezzel a hajtást gyökérképződésre ösztönzöd. Beültetés előtt dugd fahéjba, amivel a gyökérfejlődést ösztönzöd, mintha gyökereztető hormont használnál. Majd ültesd be. A cserepet vidd árnyékos helyre, helyezd tálcára, és öntözd alulról. A dugvány kész a kiültetésre, amikor a gyökerek már kikandikálnak a drénnyíláson.

The post A díszcsalán a legtarkább egynyári növényünk appeared first on Kert Lap.

Öt mutatós, könnyen tartható, könnyen beszerezhető egynyári virágot ajánlunk, amelyekkel egész nyáron virágba boríthatod a balkonod.

Feketeszem

A feketeszem (Thunbergia alata) szárdugványról, de magról is könnyen szaporítható, kedvelt virág. Gyorsan fejlődő kúszónövény, amely hamar rátekeredik a támasztékra. Tarthatod függőkosárban is. Júliustól októberig virágzik. Napon, kánikulában félárnyékban tartsd. Vízigényes, de a pangó vizet nem tűri. Óvatos visszametszéssel tartsd kordában. 4-6 hetente tápoldatozd. Sem a túlöntözést, sem a szárazságot nem kedveli. Ezért figyelj oda az öntözésre. Üvegházi molytetű és atkák károsíthatják. Ha azonban átjárja a levegő, sok napot kap, és megfelelően öntözöd, jól kitart. Télen világos, hűvös helyen áttelel. Azonban a meleg, száraz körülményeket megsínyli. Kora tavasszal vágd vissza, hogy a következő szezonban újra dús és életerős legyen.

Dúsvirágú petúnia

A dúsvirágú petúnia (Calibrachoa x hybrida) kedvelt balkon és cserepes egynyári növény, mivel bokros, sűrűn leomló, tehát függőkosárban is mutatós. Egész nyáron át ontja napnyugta után illatos virágait. Napos, védett helyre való. Félfás dugványról szaporíthatod. Nyár közepétől elsatnyul, ha nem erőteljes palántáról neveled. Viszonylag helyigényes, ezért közepes méretű edénybe ültesd. Meghálálja a virágos növények számára ajánlott, magas a foszfor tartalmú tápoldatot, amellyel 5-6 hetente kínáld meg. Nyári kánikula idején tartsd félárnyékban. Ha mindennek ellenére megcsúnyult, nyár közepén vágd vissza, de csak kis mértében. Kicsiben kezd metszeni, és figyeld meg, hogyan reagál a metszésre.

Fukszia

A trópusi (Fuchsia sp.) fajok egész nyáron és ősszel virágzanak. Léteznek egyszerű és telt virágú fajták, fürtös virágzatú és lecsüngő hajtású fajok is. A dekoratív virágok cseppszerűen csüngenek. A virág felépítése: négy karcsú csészelevél, négy rövidebb, szélesebb sziromlevél. Megvásárlás után azonnal ültessük át. Az edény mérete legalább 25 cm átmérőjű legyen. Ha a balkonládát, dézsát fuksziával akarod beültetni, legjobb számára a lombföld, komposztföld és tőzeg 2:2:1 arányú keveréke. Jól érzi magát a muskátli földben is. A félárnyékos, árnyékos helyeket kedveli. Szélcsendes helyen tartsd. Ha laza talajba, tiszta edénybe ülteted, ha a talaja összetömörödött, átülteted, az elhalt hajtásokat, lehullott leveleket folyamatosan eltávolítod, reggel öntözöl, gondoskodsz a légjárásról, akkor növényed egészségesebb marad. Nyáron óvd a zsizsikektől. ellenük rovarpatogén fonalférgekkel (pl. Nematop) védekezhetsz.

Bonfire begónia

A gumós begóniák (Begonia boliviensis) közé tartozik a ’Bonfire’ begónia, amelyet Argentínában szelektáltak. Jellemző, hogy a levél fonáka és színe szőrözött. A fogazott levélszél piros. Rendkívül gyorsan növekszik. Hajtásai akár 1,5 m hosszúra is megnőhetnek. Mélyzöld levelei között számtalan virág nyílik, melyeket májustól egészen a fagyokig csodálhatunk. Könnyű, jó vízvezető talajt kíván. Tavasz végén és nyár közepén egy-egy alkalommal kaphat virágzó növények számára ajánlott tápoldatot. Nyirkos, hűvös időben gombák károsíthatják. Kártevői a viaszos pajzstetvek, tripszek és atkák. Csak felszívódó szerekkel próbálkozz. De segít az is, ha szemmel tartod, és eltávolítod a megtámadott hajtásrészeket vagy a kártevők megjelenésekor ragacsos rovarcsapdát alkalmazol.

Cseppecskevirág

A cseppecske virág vagy másik közismert nevén afrikai napvirág  (Osteospermum sp.). Tűző napra tedd, öntözd gyakran. Gyengén savanyú talajba való. Túl meleg és túlszáraz körülmények között nyugalmi állapotba kerül, visszahúzódik. Ha a nyári melegben elsatnyulna, csak vágd vissza, majd őszre magához tér és újra virágozni kezd.  Ha az elnyílt virágokat lecsíped, újabb virágzásra ösztönzöd. Nyár közepén egyszer vágd vissza, hogy újra virágozzék. Könnyen szaporítható dugványról. Nedves, párás, légmozgás mentes körülmények között gombabetegségek (botritisz, gyökérrothadás) léphetnek fel. legfőbb kártevői a levéltetvek

The post Öt könnyen beszerezhető egynyári virág a balkonodra appeared first on Kert Lap.

Sokan jázminként emlegetik a jezsáment.  Bár nincsenek rokonságban, de virágaik illata hasonlít. Sokat kibír, illatos, mutatós virágai májustól legalább június közepéig nyílnak.

A hortenziafélék családja (Hydrangeaceae) tartozó jezsámen nemzetség fajai könnyen hibridizálódnak egymással, és rendszertani besorolásuk sokszor nehézségekbe ütközik. Illatos virágú cserjék tartoznak ide. Néhány faja örökzöld. A levelek átellenesen állnak, a virágzat végálló fürt. Fajai Itáliától a Kaukázusig, a Himalája lejtőin és Japánban is honos, a Csendes óceánon át Amerika szerte elterjedtek Észak-Amerikától Mexikóig.

A jezsámen (Philadelphus coronarius) Európában honos. 2-3 méter magasra nő. Levelei egyszerűek, ép szélűek, gyengén fogazottak. Fehér, illatos, fürtben álló virágai június végén, július elején nyílnak. Apró tokterméseiben még apróbb magvakat találsz. Idővel a cserje felnyurgul és koronája szétesik.

100 éve élte virágkorát, legalábbis a kedveltségét illetően.  Intenzíven nemesítésének köszönhetően, sok, gyakran ismeretlen hibridjével lehet találkozni magánkertekben, parkokba.

Ha zöld és tiszta akarsz lenni egyszerre, nevelj saját szappant! Ilyen a jezsámen is. Érdekesség, hogy a leveleket összetörve és vízzel keverve magas szaponin tartalma miatt jól habzik. A leveleket, vagy a virágok nedvesen kézbe véve ugyanúgy használhatók, mint a szappan. Bár az olajat nem oldja le a hámfelületről. A levelek bútortisztítóként is használhatók.

A virágjából kinyert illóolajat a parfümipar használja fel. Szárított virágát pot pourriba teszik.

Napra, félárnyékba való, vízigénye közepes. Talajban nem válogat, silány talajon is megél. Az enyhén szikes talajt és a közepes levegő és talajszennyezést is elviseli. Az átültetést sem sínyli meg. Azonban csak akkor ilyen ellenálló, ha már jól megeredt.

Ha visszavágod bármilyen magasságban, ara számíts, hogy nagyon sok hajtása tör elő. Ennek ellenére ajánlott kordában tartani. Ennek ideje közvetlenül a virágzás után van. 3 év alatt a teljes bokrot megifjíthatod, ha egy szezonban a hajtások harmadát vágod vissza 30-40 cm magasságig, egy kifelé néző rügyre.  A metszéssel belülről haladj kifelé. Az utolsó évben következhetnek a külső ágak. A gyökérhajtásokat is távolítsd el, ha nem akarod, hogy a bokor túlságosan szétterjedjen.

Szoliterként, foltokba ültetheted, nyírott sövényként is nevelheted. Parkokban gyakran találkozhatsz vele. Tömbházak belső udvarába is ajánlott.

A jezsámen hajtásdugványról, félfás-, fás dugványról, gyökérhajtásról, osztással és bujtással is szaporítható. A fás dugványok ősszel vagy kora tavasszal szedhetők. A gyökerezést gyökereztető hormon segítheti. A nyár közepén begyűjtött félfás dugványokat párás környezetben kell gyökereztetni. A gyökereztetés hidegágyban is végezhető. A barnára érett termést akkor kell begyűjteni, amikor kezd felnyílni. A termés kiszáradása után a magvak kiszedhetők. A jezsámen magvai a felszínre vethetők.

The post A jázminként is emlegetett jezsámen appeared first on Kert Lap.

A gyűszűvirág a vadregényes kertek mutatós növényei. Ha cikkünk alapján kedvet kapsz rá, máris siess a közeli kertészetbe, és ültetheted is. Ha az öntözéséről nem feledkezel meg, romantikus hangulatú kertet varázsolhatsz vele.

Gyűszűvirág bemutatása

A tátogatóvirágúak (Scrophulariaceae) családjába tartozó Digitalis nemzetségbe több védett faj is tartozik Szteroid glikozid (szívglikozidok) tartalmuknak köszönhetik gyógyhatásukat. A hatóanyagok a szívelégtelenség elleni gyógyszerek alapanyagai. A nálunk is honos sárga gyűszűvirág (D. grandiflora) a tölgyerdők jellemző faja.

A kertekben előszeretettel tartott piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)  kétéves növény a az első évben csak tőlevélrózsát nevel, de a második év tavaszán hosszú virágszárat fejleszt, és a hajtások végén hosszan nyílnak forrt pártájú virágai, amelyek fürtöt alkotnak. Jellegzetesek az ajkat képező párta alsó ajkán látható barnáspiros pettyek. Június-július hónapokban virágzik. Termése sokmagvú tok. Bár Európa szerte előfordul, nálunk vadon nem terem. Díszfajtáival azonban gyakran találkozhatsz.

Miután gyógynövényként házi felhasználása tilos, most díszítőértékével foglalkozunk. Sok kerti változata ismert. A virágok színe leggyakrabban fehér, rózsaszínű, barackszínű. Az impozáns méretű virágfürtök szegélyként, sötét háttér előtt rendkívül mutatósak. Természetes kertekben igen közkedvelt. Jó átmenetet képez a magas lombos fák, cserjék és az alacsonyabb termetű évelők között. Hiszen magassága 80-120 cm között változik. Árnyékos helyeken is szépen virít. Csoportban mutat a legszebben.

Cserepes növényként vásárolható a kertészetekben. A virágzó példányok is sikerrel kiültethetők. Tavasztól őszig bármikor ültetheted. 5 példánnyal kb. 1,5 négyzetméternyi területet boríthatsz vele.

Gyűszűvirág gondozása

Bár nem kimondottan vízigényes, a talaj vízellátottságának indikátoraként azonnal jelzi, az vízhiányt. Vagyis a szép megjelenésért öntözd rendszeresen! Egyébként jó vízgazdálkodású talajba való. Napra, és, mint szó volt róla, félárnyékba is ültetheted. Miután önvető, egész kis kolóniát hoz létre az évek folyamán. Magvetéssel te is szaporíthatod. Mihelyt megjelennek a termések, már be is gyűjtheted a magvakat, amelyeket aztán elvetve már nevelheted is a palántákat. Őszre pedig ültesd végleges helyére. Így a következő évben már virágozni is fog. Nyár végén gombafertőzések jelenhetnek meg rajta.

The post Gyűszűvirág vadregényes kertbe appeared first on Kert Lap.

Az elmúlt években igen népszerűvé vált a hűvösebb klímájú országok kertészei körében is a cigaretta virág (Cuphea), amely az elparázsló cigarettára emlékeztető virágairól kapta a nevét. Ezt mutatja az is, hogy a tullni kertkiállításon a legmutatósabb balkonnövények között ajánlják az osztrákok.

A füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó cigaretta virágok (Cuphea sp.) félcserjék, évelők,  egynyáriak, amelyek az Újvilág trópusi, szubtrópusi vidékeiről származik. Mintegy 260 fajukat két alnemzetségbe sorolják.

A bokros növekedésű örökzöld kb. 5 cm hosszú virágai élénk narancsvörös színűek. A hosszú csövet alkotó, forrt, narancsvörös csészelevelek adják a virágok díszítőértéket. A csúcs sárgás, enyhe rózsaszín beütéssel, melyek az elnyílást követően fehérré halványodnak. Épp úgy festenek, mint egy hamvadó cigarettavég. Innen ered a növény neve is. Élőhelyén a megporzást lepkék és kolibrik végzik.

A növény apró levelei oliva zöldek, fényesek, és remek kontrasztot adnak a narancsvörös virágoknak, és vöröses szárnak. A díszértéke ősszel sem marad el, mert levelei is gyönyörűen bepirosodnak.

A cigaretta virág kertészeti értékei és gondozása

A kertészeti fajták hosszan virágzanak, gyorsan növekszenek, igénytelenek. Az elmúlt években igen népszerűvé váltak a hűvösebb klímájú országok kertészei körében is. Ezt mutatja az is, hogy a tullni kertkiállításon a legmutatósabb balkonnövények között ajánlják az osztrákok.

Ez a hosszan virágpompával díszítő növény ugyanis bár szereti a meleg, napos fekvést, szépen virágzik félárnyékos fekvésben, és hűvös körülmények között is. is.

Tavasszal megújíthatod úgy, hogy a talajfelszín felett 15-20 cm-re visszavágod. Így nyár derekára kompakt megjelenésű, 60 cm magas cserjécskévé fejlődik. Ha a szezon folyam felnyurgulna, csípd ki a friss csúcshajtásokat, ezzel ösztönözve bokrosodásra.

Edényben nevelve világos, hűvös helyen teleltesd. Ahogy már szó volt róla kiváló balkonnövény, amely cserépben, balkonládában nevelhető, de ki is ültethető. Azonban ilyenkor téli takarást igényel. Viszont egynyáriként tartva még erre sincs szükség.

Magról nevelve kb. 12 hét múlva, az utolsó fagyok után ültethető. Ősszel a csúcshajtásokat dugványozhatod, és átteleltetés után már ki is lehet ültetni.

Tarthatod edényben, vagy kiültetheted a kertbe, enyhébb teleken takarással áttelel. Remekül párosítható szalviákkal.

Forrás: www.missouribotanicalgarden.org

The post Hamvadó cigaretta vég appeared first on Kert Lap.

Szép, pipacsra emlékeztető, narancssárga virágaival a kaliforniai kakukkmák bearanyozza a kertet, a nap fényével és melegével tölti meg a lelket.

Kakukkmák bükköny és szegfű társaságában

Ismerd meg a kakukkmákot!

A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó, a pipaccsal is rokon kakukkmák (Eschscholzia californica) 1890 óta Kalifornia állam hivatalos virága. De nem csak itt, hanem Új-Mexikóban, Nevadában is honos, a hegyoldalakon, utak mentén, nyílt, napsütötte terepen virít.

Alkaloid tartalmának köszönhetően az indiánok nagyon sokrétűen hasznosították a kakukkmákot. Gyomor-, fej, fogfájást is kezeltek vele. Tinktúráját ma is használják fájdalomcsillapításra, nyugtatóként, emésztésserkentőnek és immunerősítőnek. Opiátokat nem tartalmaz.

A spanyol hódítókat elbűvölte a kakukkmák part menti virágtengerével. El is nevezték Kalifornia partjait a tűz földjének, a kakukkmákot pedig aranykupának (copa de oro). A kakukkmák tudományos nevét Dr Johann Friedrich Eschscholz, német természettudós után kapta, aki  egy orosz expedíciós hajón utazva 1815-ben fedezte fel a Csendes óceán partján, a mai Kalifornia területén.

A 40-50 cm magas kaliforniai kakukkmák, levelei szeldeltek, narancssárga virága megjelenésében a pipacséra emlékeztet. Júniustól szeptemberig virít. Esős, felhős időben, éjszaka becsukja szirmait. Leggyakrabban a szimpla, narancssárga virágú alapfajjal lehet találkozni, de féltelt és telt virágú, fehér, rózsaszín, vörös, lila és bíbor virágszínű kertészeti fajtái is kaphatók. A virágok papírszerűek, törékenynek tűnnek, ehhez képest meglepően jól tartják magukat még esős, szeles időben is. Felnyíló hüvelyterméseiből elhullajtja magvait. Önvető.

Fotó: renaissanceherbs.net.au

Hogyan gondozd, hova ültesd a kakukkmákot?

Egynyáriként tarthatjuk. Fényigényes, szárazságtűrő, sovány, laza talajba való. Az elszáradt virágfejek eltávolításával újabb virágzásra serkenthető. Átültetni tilos! Márciusban helybevetéssel szaporítható, később nem árt ritkítani. Sima felületre vesd, a magvak majd az öntözővízzel bemosódnak. Ha sorba akarod vetni, sekély barázdát húzz, és abba vess. Ha egész májusig folyamatosan veted, hosszan gyönyörködhetsz a virágokban. Betegségekre, kártevőkre nem fogékony.

Nyári kánikulában visszahúzódhat, de, ha ilyenkor tarra vágod, ismét kihajt, és másodvirágzásra ösztönözhető.

A természetes kertekből, réti virágkeverékekből kihagyhatatlan.  De virágágyásban, sétautak mentén is mutatós, konténerben is nevelhető. Száraz sziklakerti növényekkel jól társítható. Ilyenek például az óriás üröm (Artemesia arborescens) vagy a szuhar (Cistus populifolius). Virágai remek kontrasztot nyújtanak lila színű virágokkal, mint a füzéres levendula (Lavendula stoechas) és hamuszürke gólyaorr (Geranium cinereum). Helybe vethető más virágokkal, például borzaskatával (Nigella damascena).

kakukkmák margaréta és bükköny társaságában

The post Bearanyozza a kertet a kaliforniai kakukkmák appeared first on Kert Lap.

A pillangóvirág finoman szeldelt leveleinek zöld felhőjéből előtűnnek a magenta színű virágfejek, amelyek elegánsan hullámzanak a szellők szárnyán. Kell ennél szebb? A pillangóvirág természetes kertekből, de még a konyhakertből sem hiányozhat. Hallottál már gyógyhatásáról?

Ismerd meg a pillangóvirágot

A fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó pillangóvirág (Cosmos bipinnatus) Mexikó száraz régióiban honos. A spanyolokon keresztül jutott Európába, miután a természettudósok katalogizálták spanyol Amerika flóráját 3. Károly uralkodása idején. A nemzetség tudományos neve, Cosmos, görög eredetű. A világegyetem (kozmosz) rendezettségét jeleníti meg szabályos virágfelépítésével, egyenes főhajtása pedig összeköti a napot és a földet.

Az egynyári, bokor méretű pillangóvirág osztott levelei, és végálló fészekvirágai rendkívül mutatósak, a növény a könnyed, habos törékenység benyomását keltik. A szőrökkel borított főhajtás mindennek ellenére fás, kemény és felfelé törő, a virágos oldalhajtások csak hegyes szögben hajlanak el tőle. A bokros megjelenésű pillangóvirág olyan magasra nő, hogy virágaiban nagyjából szemmagasságban gyönyörködhetsz.

A csöves virágok sárgák, ezek alkotják a virágzat közepét, nyelves virágai pedig magenta színűek, de sokféle pasztellszínű kertészeti változata is kapható, piros, lila, fehér és rózsaszín variációkban. Júliustól szeptember végéig, néha még tovább is virágzik. Vonzza a megporzást végző, hasznos rovarokat. Emiatt kapta a pillangóvirág nevet. Vágott virágként is megállja a helyét.

Így gondozd a pillangóvirágot

Egyike a legkönnyebben tartható növényeknek. Napra, félárnyékba való. Szereti a meleget. Silány, semleges vagy meszes talajban érzi jól magát. Agyagos talajba nem való. Ha mégis humuszban gazdag talajba kerül, megcsúnyul. Felnyurgul, szára girbegurba, és tartás nélküli lesz. Virágzási kedve is csökken. Önvető. Helybevetéssel szaporítható. A talajfelszínre szórt magvakat nem kell takarni. Úgy vesd el, akár a fűmagot. A magoncok jól viselik az átültetést. Kártevők, kórokozók ritkán támadják.

A természet közeli és kötetlen elrendezésű kertek elmaradhatatlan szereplője. Egynyáriként tartható.

Hallottál már a pillangóvirág gyógyhatásáról?

Baktérium- és rovarölő hatását valamint gyulladáscsökkentő hatását terpénekben gazdag illóolajának köszönheti. A népgyógyászat fejfájás ellen, fájdalomcsillapításra, gyomorproblémák kezelésére használja virágos, leveles hajtásából készült teáját. Virágját alkalmazzák sárgaság, váltóláz, lépnagyobbodás kezelésére is. Mexikóból Dél-Afrikába került, ahol gyógyítás céljából termesztik. Ismert rovarölő hatása is, ázalékát a szubtrópusi Afrikában élősködő rovarok, tetvek ellen használják külsőleg. Kutatók a növény leveleiből kivont illóolaj antibakteriális hatását is kimutatták. Antioxidáns hatással is rendelkezik. Kimutatták levélkivonatának szúnyoglárva gyérítő hatását. Dél-Afrikában tömeges ültetését javasolják a tigris- és malária szúnyogpopuláció számának csökkentésére. (Forrás: Iran J Pharm Res. 2014 Autumn; 13(4): 1417– Chemical Composition and Antibacterial Activity of Essential Oil of Cosmos bipinnatus Cav. Leaves from South Africa; Plant Foods Hum Nutr. 2008 Dec;63(4):205-10. doi: 10.1007/s11130-008-0086-8. Epub 2008 Aug 30. Antioxidative and antigenotoxic activity of extracts from cosmos (Cosmos bipinnatus) flowers; Tropical Journal of Pharmaceutical Research May 2016; 15 (5): 965-972, Larvicidal, pupicidal and insecticidal activities of Cosmos bipinnatus, Foeniculum vulgare and Tagetes minuta against Culex quinquefasciatus mosquitoes.)

Nálunk homeopátiás készítményekben található. Házilag ne fogyaszd!

The post Szépít, gyógyít a pillangóvirág appeared first on Kert Lap.

A barátcserje a természetes kertek dísze. Egyik előnye, hogy nyártól őszig virágzik, amikor a kertekben már kevesebb a virág. Vonzza a beporzást végző rovarokat.

Ismerd meg a barátcserjét

1,5-2,5 méter magas, terebélyes, lombhullató cserje az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó barátcserje (Vitex agnus-castus) Kínából, Indiából származik, de gyorsan meghonosodott a mediterráneumban. Álfüzérben álló, leggyakrabban levendulakék virágai az azévi hajtások csúcsán virítanak júliustól szeptemberig. Termése makkocska. Virágai remek méhlegelők. Főleg poszméhek látogatják. Keresztben átellenes állású levelei tenyeresen összetettek, amelyek 5-7 lándzsás levélkéből állnak. A levelek megdörzsölve aromás, borsmentára és gyümölcsre emlékeztető illatúak.

Barátcserje a kertben

Meleg, napos fekvésbe, meszes talajba, mérsékelten száraz, meleg, napos helyre való. Még kánikulában sem igényel öntözést. Só-, szárazság- és hő tűrő. Keményebb teleken visszafagy, de tőről újra hajt. Miután fejlődése gyors, hamar regenerálódik. Mindebből látszik, hogy megfelelő környezetben nem igényel különösebb gondozást. A tápanyagban gazdag talajt azonban nem szereti, és az ágak visszahalhatnak. Tartsd szem előtt, hogy helyigényes. A faiskolák konténeres növényként árusítják, tehát az év bármely szakában kiültetheted. A gyökérlabdánál kétszeres méretű ültető gödörbe állított növény gyökérzónáját töltsd fel istállótrágyával. Locsold be alaposan, mert hiába szárazságtűrő a barátcserje, a begyökerezéshez vízre van szüksége. Sőt ültetés után ajánlott rendszeresen öntözni.

Virágzás után metszéssel kordában tarthatod. Alacsony termetét egyharmadára történő metszéssel biztosíthatod.

Kertben kevert cserjesorban kaphat helyet, de ültetheted szoliterként is. Bár általában dúsan elágazó, több ágú, de egytörzsesre is nevelhető. Miután ágai idővel a földig hajolnak, az utca forgalma elől jó takarást biztosít. A helyválasztásnál vedd figyelembe, hogy sok poszméhet vonz.

Több fehér, rózsaszínű és kék virágú kertészeti fajtája kapható. Egyik újdonság a törpe növekedésű Blue Diddley®. Alacsony, kompalt megjelenésű fajta. Nyáron nyíló virágai levendulakékek. Az elnyílt virágokat lecsípve őszi másodvirágzásra ösztönözheted. Virágzás utáni visszametszéssel akár 1 méter magasságon is tarthatod. Csillag alakú levele egész az szezonban mutatóssá teszik. (Forrás: provenwinners.com)ősszel

Cikk, amely bemutatja a barátcserje gyógyhatásait: Barátcserje

barátcserje ‘Blue Diddley’

The post Barátkozz meg a barátcserjével. appeared first on Kert Lap.

Liziantuszt a vázába, kertbe, cserépbe! A virágzó liziantusz az elegancia és a szépség megtestesítője. Vedd meg cserépben vagy kérd vágott virágát. Vázaélete 2-3 hét, sokféle színben kapható, virágformája különleges. Természetes szimpla virágú formái mellett kaphatók telt virágú változatok is.

Ismerd meg a liziantuszt

A nemzetséget Lloyd Herbert Shinners (1918 – 1971) botanikus tanulmányozta. Három faját különbözteti meg, az Eustoma grandiflorum, E. exaltatum és az E. barkleyi fajokat. Közülük ma is a legnépszerűbb a nagyvirágú préritárnics, más néven liziantusz vagy lizike (E. grandiflorum). Legközkedveltebb kertészeti változatai között szerepel három japán fajta:  a kék virágú Murasaki no Mine; a rózsaín virágú Sakuro no Mine és a fehér virágú –Kiri no Mine.

A liziantusz Colorado, Texas és Mexikó füves pusztáiról származik, víz közeli száraz területekről, ahol a gyökerek mindig elérik a nedves talajzónát.

Így gondozd a liziantuszt

Hazánkban kiültetve egynyáriként tartható. Napfényigényes, de figyelem, emellett a megszokottól eltérően vízigényes növény. Jó vízáteresztő képességű, semleges kémhatású talajba való. A palántákat visszametszve bokrosodásra késztetheted. Néha felléphet vírusfertőzés illetve a száron rákos betegségek. Magvetésével nem érdemes bajlódnod.

hosszú szárú liziantusz vágott virágok

Tudtad, hogy milyen sokoldalú a liziantusz?

A liziantuszt eleddig dísznövényként tartották számon. Hosszú szára és tölcséres egyszerű vagy rózsára emlékeztető telt virágai teszik népszerűvé. Magassága fajtától függően 20-80 cm-ig terjed. Előnye, hogy minden tövön 20-40 virág fejlődik, és a növény mintegy 25 napig virágzik. Vágott virágként és cserépben kerül forgalomba. A kertben virágágyban, szegélyként igen mutatós. A törpe, alacsony termetű változatokat cserepes növényként tarthatod. A magas virágszárú változatok vágott virágként is hasznosíthatók. De, ahogy Bereczki Mónika, bicskei virágkötő írja, a csúcsi bimbók hajlamosak a lekókadásra.

Fény és só stressz tűrő hatásáért egy génje felelős, amely a peroxiredoxin antioxidáns enzim termelődését segíti, így stressz védő hatású. További kutatásokra van szükség arra nézve, hogy az enzim szintézisét szabályozó génje beültetésével stressz rezisztens növényeket állítsanak elő.

Hamarosan gyógynövényként is fogunk hallani róla! A Gentianaceae család több nemzetségére jellemző biológiailag aktív vegyületeit már kimutatták a kutatók: a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással rendelkező keserű szekoiridoid-glikozidokat, az antioxidáns hatású flavonoidokat, xantonokat. A liziantusznak rákellenes, baktériumok sejtosztódását gátló és amőba-ellenes hatást tulajdonítanak.

Forrás: Biotechnology of Agriculture and Forestry, Medicinal and Aromatic Plants, Ed. Y.P.S.Bajaj.

Molecular Breeding 33(3) · March 2014 DOI: 10.1007/s11032-013-9982-1

Forrás: missouribotanicalgarden.org

The post Liziantuszt a vázába, kertbe, cserépbe appeared first on Kert Lap.

A tél végén radikálisan visszametszett nyári orgona gyönyörű kompakt bokorrá fejlődik a nyár folyamán. Ez évi hajtásokon hozza gyönyörű virágbugáit. Bókoló virágos hajtásaival a romantikus kertek egyik legszebb nyári, ősz eleji dísze.  

Valóban, közelebbről nézve a virágok az orgonáéhoz hasonlítanak.

Ismerd meg a nyári orgonát

A Buddleia nemzetség mintegy 100 fajt számlál. Linné az angol Adam Buddlei botanikus tiszteletére adta a nemzetségnek a  Buddleia nevet. Az első növényeket a skót Dr William Houstoun botanikus hozta be Angliába a karibi szigetekről az 1700-as években.

A tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó illatos nyári orgona vagy pillangócserje ((Buddleia davidii) Gyorsan fejlődik, magasra nő. Enyhe telű országokban a parlagon hagyott területeken elszaporodik. Angliában többen nemzeti virágnak titulálják, pedig Közép-Kína, Japán az őshazája. Fajnevét a baszk misszionárius, Armand David atya (1826-1900) után kapta. Négy élű hajtásain fejlődnek keskeny, lándzsás, fűrészes szélű, 10–15 cm hosszú, színükön sötétzöld, fonákjukon szürkészöld levelei. A sokszor bókoló hajtáscsúcsokon hozza forrt, lila szirmú virágait, amelyek bugában állnak. Vonzzák a beporzást végző rovarokat, lepkéket, ezért kapta a pillangócserje nevet. Nyáron, több fajtája szeptember végéig virít.

Hogy gondozd a nyári orgonát

Gyors növekedése mellett meg kell említeni nagy alkalmazkodó képességét. Így sovány talajon is megél, szárazságtűrő. Nem véletlen, hogy több amerikai államban gyomnövényként tartják számon. Kiszoríthatja a bennszülött növényeket, ezért több faiskola korlátozza értékesítését. De Nagy Britannia is küzd a vasúti sínjeit is beborító nyári orgonával. A lakosságtól azt kérik, hogy a virágokat még termőre fordulás előtt vágják le, hogy megakadályozzák a magvak terjedését.

Kompakt bokorformát radikális kora tavaszi metszéssel kapunk. E nélkül a nyári orgona akár 2 méter magasra is megnő, koronája szétesik, felkopaszodik, virágait pedig jóval a szemmagasság fölött hozza.  Február végén- március elején az új alsó hajtásokig vágd vissza! Ekkor a nyári virágzásban nagyjából szemmagasságában gyönyörködhetsz. Egy év alatt, a szezon végére a radikális visszametszés után embermagasságig megnő.

Ősz közepéig szedett félfás dugvánnyal szaporíthatod. A dugványok akár végleges helyükre is kerülhetnek. De még sikeresebb, ha hidegágyban teleltetjük őket.

A kert meleg, napos részébe, laza, de tápanyag dús talajba való. Még a félárnyékot sem tűri. Bár a csemetét öntözni kell, később csak aszályos időben öntözd. A nyári orgonát elhervadt virágainak eltávolításával új virágzásra ösztönözheted. A nyári orgonák tövét a visszafagyások miatt, a tél beállta előtt érdemes lombbal, szalmával, tőzeggel, gombakomposzttal vagy más szerves anyaggal takarni.

Virágos sövénynek vagy szoliternek is ültetheted.

The post Nyári orgona nyártól őszig appeared first on Kert Lap.

Több arborétumban is nyílik vagy már el is nyílt a tintabuzogány vagy óriáskontyvirág vagy kevésbé nyájas nevén hullavirág. Illethetnénk még szalonképtelenebb névvel is, a cikkből kiderült, hogy miért.

Fotó: Kathy Willens, telegraph.co.uk

A tintabuzogány (Amorphophallus Titanum) egyike a világ legnagyobb virágainak. Latin neve a görög amorphos és a phallus szóból ered, az első szó alaktalant, formátlant, az utóbbi péniszt jelent. A falloszra emlékeztető megjelenésű virág bűzös testszag kibocsátásával vonzza a beporzást végző rovarokat. A virág 72 órán át nyílik. Bűze és virágzásának előre megjósolhatatlan időpontja miatt virágzáskor méltán kerül az újságok címlapjára.

Napjaink legnagyobb Amorphophallus gyűjteménye Hollandiában, a Leiden-i Botanikus Kertben található, de számos különböző faj megtalálható a magántermelőknél és gyűjtőknél is. Számos afrikai fajt nevelnek a Bonni Egyetemi Botanikus Kertben is. A bonni botanikuskertben áprilisban virágzott.

Fotó: Dvid Kriese, drkriesel. com

A növény a kontyvirágfélék családjába (Araceae) tartozik. A család mintegy 1800 faja zömmel a trópusi és a szubtrópusi területeken él. Legnagyobbrészt lágyszárú növények, gyakran gumós rizómával. Termésük bogyó, a torzsavirágzatot egy buroklevél takarja. A Torzsa virágzat megvastagodott tengelyű füzérvirágzat. Ilyen virágzata van a gyékénynek és a kukoricának is. Az Amorphophallus nemzetségbe mintegy 170 faj tartozik. Az úgynevezett másodlagos (embertől visszafoglalt)  őserdők növényei.

A trópusi övezet különleges gumós növénye Nyugat-Szumátrában őshonos, Oroardo Beccari, a híres botanikus és felfedező fedezte fel 1878-ban Közép-Szumátrában. Magjait ő jutatta el a londoni Kew Garden számára. Tisztásokon, őserdőben és mészkőhegyekben él. A helyiek test-virágnak is nevezik (bunga bangkai), a virágzat undorító testszaga miatt.

Az érett gumó súlya 25-50 kg, de elérheti akár a 75 kg-t. Hajtása 3 méter magasra emelkedik a föld fölé, és egy óriási, 4 méter átmérőjű szeldelt levelet fejleszt, amely 1-2 évig él. A levél elöregedése után a növény néhány hónapig nyugalmi állapotba kerül. Majd új levelet és gyökérrendszert fejleszt. A nyugalmi időszakban fejlődik ki a virága. Miután a nyugalmi állapot hossza többé-kevésbé véletlenszerű, a vad populációk egyedei mind eltérő állapotban vannak, egyesek virágzanak, mások nem. A szakemberek még az sem világos, hogy miért van szüksége nyugalmi állapotra.

Fotó: www.eiu.edu

A gumó nyugalomba vonulása után azonnal virágzani kezd. Egy időben csekély gyökérrendszert is fejleszt. A virágzat egy sziromlevél-szerű buroklevélből áll, amelynek belső oldala hússzínű, és egy beteg-sárga torzsából, amelyen sok, apró porzós és termős virág helyezkedik el. Óriás méreteit jól szemlélteti, hogy a torzsavirágzat mag akár mét méter magas és legalább egy méter átmérőjű. A virág nyílásakor a torzsa metabolikus úton hőt fejleszt, és rovarokat vonzó bűzt áraszt. A bűz legerősebben a virágnyílás kezdetén, a „szirom” kibomlásakor érződik. Feltehetően az éjszakai lepkéket és rovarokat invitálva megporzásra.

A növény meleg igényes, magas páratartalmat, és némi nyári árnyékolást kíván. Az erőteljes trágyázást meghálálja. A talaj nedvesen tartása még nyugalmi időszakban is követelmény.

The post A fülledt erotikát idéző óriás virágú tintabuzogány appeared first on Kert Lap.

Az impozáns virágú, egyszikű kánna az egzotikus karibi régióból és Amerika trópusi területeiről származik, ahol utak mentén, nyílt területeken virít, ahol földalatti gyöktörzsét fogyasztják, virágával díszítenek, toktermésének sima, kerek, fényes magjait, amelyek a 18-19. századi puskagolyóra emlékeztetnek, ékszerként viselik.

Ehető kánna

Ismerd meg kánnát!

A kánnafélék (Cannaceae) családjába tartozó kánna, más néven ehető kánna vagy rózsanád (Canna indica) robusztus rizómás növény, 1 méter magasra nő, széles levelei kissé húsosak. A rizómák rügyeiből kihajtó levelek levélhüvelyei egy látszólagos törzset alkotnak, amelyen . keresztül nő, a lombszint fölé emelkedve a virágfürtöt hordozó virágkocsány. A kánna virágfelépítése igazán unikum. Három zöldes csészelevele, három zöldes vagy színes sziromlevele és őt vagy kesebb sziromszerű porszója együttesen alkotják a szemet gyönyörködtető virágot, amelyek fürtben állnak a virágszáron. A virágok júniustól szeptemberig nyílnak.

Számos kerti hibridje (Canna x generalis) ismert. A kerti kánna (C. X generalis Baile) első hibridjeit 1868-ban állították elő. A nemesítéshez használt alapfajok a C. indica és C. glauca voltak, őket követték a C. iridiflora and C. warscwiczii hibridjei. Majd a fajtákat visszakeresztezték, tovább javították, felhasználva a C. flaccida fajt is a nemesítésben. 1872-ben álltak elő az igazán nagyvirágú fajták (C. X orchiodes Bailey). Végül további nemesítési sorozatok után megszülettek a telt virágú, felálló és a lombozatból kiemelkedő virágszárú, erős szárú, hosszú vázaéletű fajtát, hogy csak néhány jó tulajdonságot említsünk. Vöröses, tarka lombú fajtája is van, a virágszirmok pedig vörös, sárga, narancs, rózsaszín vagy tarka színben pompáznak.

kánna levél

Hogyan gondozd, hová ültesd a kánnát?

A kánna tökéletesen megfelel annak, hogy kertednek nüansznyi trópusi jelleget kölcsönözz. Jó kerti talajba, napos fekvésbe való. A nyári kánikula idején azonban jobb számára a félárnyék. Miután sekélyen gyökerezik, továbbá trópusi származású, vízigényes. Edényben tartva gyönyörű tóparti dísz. Edényben nevelve jó, ha mély alátéte mindig vízben áll. Arra vigyázz, hogy a gyöktörzséhez mérve 15 cm-nél magasabb vízbe ne állítsd a cserepét.

A nyári tápoldatozást meghálálja. Az elhervadt virágokat távolítsd el, ezzel ösztönözve újabb virágzásra. A gyöktörzset fel kell szedni, mert a fagyot nem viseli, hiszen trópusi növény. A magas fajtákat a szél megtépázza, ezért házikertbe alacsonyabb fajták valók.

kerti kánna virága és termese

A kánnát teleltetni kell. A gyöktörzset, amit nem szabad megtisztítani a talajtól, száraz, szellős, hűvös helyen kell tárolni.  Tavasszal edényben hajtasd elő, és csak a fagyok elmúltával kerülhet ki a kertbe. A kánnát cserépben is nevelheted, de a teleltetésről ekkor sem feledkezhetsz meg. Cserepét vidd száraz, hűvös helyre, hagyd fokozatosan kiszáradni, tavasszal pedig ültesd át friss virágföldbe vagy komposztba. A tél végén vásárolt gyöktörzset ültesd 20 cm átmérőjű cserépbe. Az új hajtásokat ne takard. Tartsd a cserepét 10-16 °C -on. Ha a hajtások megjelennek, fejlődni kezdenek, öntözd gyakrabban. Ha ilyen környezetet nem tudsz teremteni, várj áprilisig az ültetéssel. A kiültetés előtt edzésre van szüksége, azaz fokozatos kell szoktatni a kinti időjáráshoz. A szoktatást április végén elkezdheted, de kiültetésre csak a fagyok elmúltával kerülhet sor.

Hogyan szaporítsd a kánnát?

Tavasszal a rügyet viselő rizómák feldarabolásával szaporíthatod. Magról is szaporíthatod, de az utódnövények, hibridről lévén szó, nem lesznek egyöntetűek, és nem fognak a anyanövényre hasonlítani. Ha mégis próbálkoznál, a kemény héjú magvakat nem árt 48 órára meleg vízbe állítani az elvetésük előtt. A mag méretének megfelelő vastagságú komposztréteggel takarhatod. A csíráztatást végezd 16 °C körüli hőmérsékleten. Amikor a palánták már erősek, és a fagyveszély is lemúlt, kiültetheted, vagy kiviheted a kertbe.

kerti kánna parkban

The post Egy nüansznyi trópusi hangulat a karibi kánnával appeared first on Kert Lap.

A nyár végi, kora őszi kertek nagy kihívása, hogy virágok nyíljanak benne. Ilyen virágok a nyár végén, ősszel virágzó japán szellőrózsák, amelyeknek jól jön a nappalok rövidülése, és a hűvös éjszakák.

Az ősszel virágzó szellőrózsák története a 17. századik nyúlik vissza. Kínából származik, de hamar meghonosodott Japánban is.

A japán szellőrózsa (Anemone hupehensis var. Japonica) a boglárkafélék családjába (Rannunculaceae) tartozó 70 virágos évelő egyike. A szellőrózsa (Anemone) nemzetségbe több virágos évelő tartozik. Egyesek tavasszal virágoznak, mint a csinos szellőrózs (A. blanda), mások nyár végén, ősszel.

A Royal Horticultural Society (Angol királyi kertészeti Társaság) 1850-ben keresztezte a Kínából származó Anemone hupehensis fajt a nepáli Anemone vitifolia fajjal. Így jött létre 1848-ban az Amenone x hybrida. A legnépszerűbb fehér virágú japán szellőrózsa Anemone ‘Honorine Jobert’ néven vált ismertté. Rózsaszín virágú szülőktől származik, természetes mutáció eredményeként. A franciaországi Verdunben szelektálták 1858-ban.

Az angol Perennial Plant Association (PPA – Évelő Növények Egyesület) a 2016-os év évelőjévé választotta. A kiválasztás oka, hogy igen tág klimatikus körülmények között tartható, igénytelen és ellenálló. Könnyen szaporítható. Másik előnye, hogy bőven virágzik abban az időszakban, amikor lassan a nyár vége közeleg, és a kertben már alig mutatkoznak virágok, az őszi virágokra ugyanis még várni kell.

Az ősszel virító szellőrózsák gyöktörzzsel terjednek, akár invazívvá is válhatnak. Szerencsére a gyökerek nem hatolnak mélyre, így a gyöktörzsből előtörő új hajtások könnyen kihúzhatók. Magasságuk akár a másfél métert is elérhetik. A virágtömeg gyenge szélben is szemet gyönyörködtetően ringatózik. A kerti fajták virágszíne hófehér, rózsaszín vagy lila. Ismertek féltelt és teltvirágú változatok is. Meszes, jó vízgazdálkodású talajba valók. Mutatós társai az ősszel virágzó pompás varjúhájnak ((Hylotelephium spectabile), poloskavésznek (Cimicifuga racemosa), vagy aranyvesszőnek (Solidago).

The post A kert nyár végi sztárja a japán szellőrózsa appeared first on Kert Lap.

Az angyaltrombitát nevezhetnénk a végítélet harsonájának, vagy halálos szépségnek is. Hiszen szemet gyönyörködtető, éjszaka mézédes illatú virágaival magához csalogat, ha megkóstolod elbódít, akár meg is halhatsz tőle.

Ismerd meg az angyaltrombitát

A félfás szárú, csüngő virágú angyaltrombiták (Brugmansia sp.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartoznak, a szubtrópusi Dél-Amerika szülöttei, az Amazonász vidékéről származnak. Cserjék vagy fák.

Az angyaltrombiták magassága akár 3 méter is lehet, virágmérete pedig elérheti a 40 cm hosszúságot. Nagy, ovális, fogazott szélű leveleik szórt állásúak. Nevüket, nagy, trombita alakú virágaikról kapták. A virágok csészelevele és sziromlevele is kb. kétharmad rész magasságig összeforrt. A hibridek virágszíne a krémfehértől a narancssárgáig változik. A virágok leginkább éjjel illatoznak. Beporzását éjszaki lepkék végzik el. Termésük tok.

Régebben a Datura nemzetségbe sorolták őket, mára azonban a Brugmansia nemzetségben kaptak helyet (1973. Tom E. Lockwood). A Datura nemzetségbe pedig hozzá hasonló, de kevésbé mutatós, felfelé néző virágú, lágy szárú rövid életű egynyáriak tartoznak. Nálunk közismert, a kertekben gyomnövénynek számító, mérgező csattanó maszlag (D. stramonium), amely nitrogén jelző növény, ugyanis nitrogén dús talajt kíván. A csendes óceáni régióban invazív növényként tartják számon. Gyökérhajtásairól kiterjedt kolóniákat hozhat létre.

Az angyaltrombitát akár ördöginek is nevezhetnénk. Dél-Amerika pszichotróp növényei közé tartozik. Többféle alkaloidja közül a központi idegrendszerre ható tropán alkaloid hallucinogén hatású. A növény fogyasztása nagyobb dózisban amnéziát, végső soron halált okoz.  Az Andok hegység sámánjai, jövendőmondói rituálékban, fekete mágiában használták a levélkivonatot. A növényi nedv bőrrel érintkezve allergiás reakciókat válthat ki.  A népi gyógyászat a leveleket izomlazítóként, asztmás roham ellen használta Észak-Kelet Indiában. A növényi részeket használták bódítóként füstjét beszíva, teaként fogyasztva, sőt Tanzániában sörhöz adva is. Hallucinogénként használják ma is az Amazonász vidékén. Figyelem, használata rendkívül veszélyes! Hatása kiszámíthatatlan, nincs optimális dózis. A Brugmansia sanguinea összalkaloid tartalma 0,8%, és a szkopolamin a főalkaloidja.  Ecuadorban termesztik, a leveleket évente háromszor aratják és a szkopolamin előállítására használják, amely Nyugtató, bódító, ernyesztő, hányás csillapító hatású.

Az angyaltrombita gondozása, felhasználása

Mutatós szoliter. Hibridjei között ma már találunk tarka levelű változatokat is. Bár legsikeresebben konténeres növényként tarthatod, enyhe teleken akár át is tele, bár a föld fölötti részek visszafagynak, gyökereiről azonban újra kihajt. Napos, jó vízgazdálkodású talajba való. Rendszeres öntözést kíván. Teleltetése világos, hűvös helyen történjék, ahol a hőmérséklet nem csökken 7 fok alá. A metszést jól tűri. Az idős hajtásokat 2-3 cm-re a föld fölött visszavághatod. 10-15 cm-es, félfás vagy hajtás dugványozással szaporítható ősszel vagy tavasszal illetve magvetéssel tavasszal. Bár különösebben nem érzékeny sok vírus gazdanövénye lehet.  A kétezres évek végén mutatták ki holland szakemberek, hogy a Burgonya gumóorsósodás viroiddal megfertőződött növény tünetmentes. Levéltetvek, üvegházi molytetű, viaszos pajzstetű megtámadhatja.

Ahogy a növény bemutatásánál említettük,

Forrás: www.cabi.org; www.rhs.org.uk; keys.lucidcentral.org

The post A halálosan szép angyaltrombita appeared first on Kert Lap.

Kevés olyan növény van, amely annyira próbára tette a botanikusokat, kertészeket, mint a kékgyökér. Hol lágyszárú évelőnek, hol cserjének, máskor félcserjének gondolták. Sokszor télen visszafagy, enyhe teleken viszont áttelel. De más anomália is megfigyelhető. Ősszel kobaltkék virágaival, bronzos lombszíneződésével kitűnik, de egész nyáron szinte láthatatlan.

Kékgyökerek bemutatása

A Ceratostigma nemzetség fajai kék virágú cserjék. Enyhe klímán félörökzöld. Magassága nem haladja meg a 20-30 cm-t. Hol elterülő, hol felálló hajtású. Gyökerével terjed, de nem agresszív. Augusztustól októberig hozza kobaltkék levélhónalji és végálló fejecskékben nyíló virágait. Termésük tok. Napra, félárnyékba valók. Talajban nem válogatnak, de a pangóvizet kerülni kell. Visszametszéssel ösztönözhetjük őket dús hajtásra. Arborétumaink többségében megtalálható.

Ősszel nyílik a nálunk leggyakoribb tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides). Az ólomvirágfélék (Plumbaginaceae) családjába tartozó a tarackoló kékgyökér Nyugat-Kínából származik.

Kevés gondozást igényel. Napos vagy félárnyékos helyet kedvel, s az átlagosnál kevesebb vízzel is beéri. Félárnyékos helyen is megél, de igazán napos helyen érzi jól magát. Árnyékban felnyurgul, és kevesebbet virágzik. Talajokban nem válogat, de a kissé agyagos talajban fejlődik a legszebben. Ugyanakkor a rossz vízvezetésű, nedves talajt, pangóvizet nem tűri. Mésztűrő. Időnként problémát okozhat számára a lisztharmat.

Aki ősszel is színes, virágos kertet akar, annak feltétlenül ajánlott. Jól használható talajtakarásra, sziklakertekbe, szegélynek. Lépcsők, sétautak mellett is ajánlott. Rézsűkre és sírokra is telepíthető. Bokrok alá is ültethetjük. Ellenben kaspóba, edénybe ne ültessük. Későn hajt, ezért töve köré érdemes korai hagymás növényeket telepíteni, amíg a kékgyökér megerősödik, addig a tavaszi hagymások virágaiban gyönyörködhetünk. Nyáron üde zöld szőnyeget képez, amelyen a melyet a gyomok sem tudnak áttörni. Lombozata ősszel bronzszínűre színeződik. Ősszel virulnak kobaltkék virágai, amelyek remek kontrasztot alkotnak a lombszínnel. A téli takarást meghálálja. Kora tavasszal az elfagyott hajtásokat vágjuk le.

Tőosztással vagy dugványozással szaporítható. Zölddugvánnyal tavasszal, míg félfás dugvánnyal nyáron próbálkozzunk.

Nem tarackoló rokona a Nyugat-Szecsuánból származó kínai ólomvirág (Ceratostigma willmottianum). Védett helyen akár 1 méterre is megnő. Egyedül kompakt megjelenésű, de például cserjék társaságában inkább terülő. A hajtások fiatalon vöröses barnák, később a vöröses árnyalat elmúlik. A Bach virágterápiában használják virágesszenciáját. Bach: “Azok számára, akikben nincsen elegendő magabiztosság, önbizalom, s emiatt képtelenek a döntéshozatalra. Állandóan másokat üldöznek tanácsokért, s emiatt gyakran pórul járnak.”

A nemzetség harmadik faja a burmai ólomvirág (Ceratostigma griffithii) alacsony (90 cm), kompakt, évesen bókoló, megfelelő klímán félörökzöld cserje. Kék virágai rendkívül mutatósak, különösen bíbor őszi levél- és szárszíneződésével kontrasztban. Bár nem tömegesen, de hosszan virágzik késő nyártól egész őszön át. Bujtással jól szaporítható.

Vegyük fontolóra őket, ha egy kis kék színt szeretnénk vinni őszi kertünkbe!

The post Kékgyökérrel az őszi kert szépségéért appeared first on Kert Lap.

Aki kedveli a vadgesztenyét, elszomorodva látja, hogy a hólepte karácsonyfára emlékeztető virágú óriási közönséges vadgesztenye fák sok helyen halódnak a vadgesztenye aknázómoly és más kártevők, kórokozók kártétele miatt. Szerencsére ismertek ellenállóbb fajok, hibridek is. A vadgesztenye fajok, fajták némelyike inkább magasabb cserje méretű, így jobban elférnek a kiskertben. Nem csak a méretükben, hanem virágszínükben is különböznek egymástól.

A közönséges vadgesztenye rokonai az észak-amerikai kisebb termetű sárga virágú sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb vörös vadgesztenye (Aesculus pavia). Mindegyiküknek több kertészeti fajtája is forgalomban van.

A vörös- és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték. Ennek eredményeképp megszületett az 1818 óta ismert hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea). Európai szülőjétől szép termetét, nagy virágait, az amerikaitól pedig rózsaszín-piros színét örökölte. 14-16 méter magasra is megnő. Levelei 5 tagúak, a levélkék hullámosak, sötétzöldek.  A hússzínű vadgesztenyét kötöttebb, jó vízgazdálkodású talajba ültessük. Szél, só és szárazságtűrő. Jól bírja a városi környezetet. Betegségekkel szemben ellenálló. A vadgesztenye aknázómolyra a rózsaszín vagy piros virágú hibridek kevésbé érzékenyek. Sokféle változata ismert. Ennek a fajtának a trianoni kastélyparkban (Versailles) fél évszázaddal később spontán keletkezett magonca (Aesculus x carnea “Briotii”) nagy, ragyogó, élénkpiros virágaival, fényes sötétzöld leveleivel és kisebb termetével egy időben Európa kertjeinek valóságos sztárja lett.

A sárga vadgesztenye (Aesculus flava) 12 méter magas, kiterjedő, ovális lombkoronájú, sötétzöld lombozatú. Őszi lombszíne sárgás narancsos. Helyigényes. A jó vízgazdálkodású, gyengén savanyú talajt kedvel. A szárazságot, meleget kevésbé tűri, ilyenkor levelei károsodnak. Napos helyre ültessük. De nem igazán a mi klímánkra és talajviszonyaink közé való.

A 6 méter magas, cserje termetű pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia) a nedves, humuszos talajt, félárnyékot kedveli. Fás területek cserjeszintjébe, nagyobb lombárnyékos területekre való. Ő is csak kevés helyen érzi jól magát nálunk.

Az alig 3-4 m magas cserjés vadgesztenye (Aesculus parviflora) a kötöttebb, gyengén savanyú, szerves anyagban gazdag talajokon szépen fejlődik. A napot és árnyékot egyaránt tűri. Ellenálló. Magas díszítőértékű, aranysárga őszi levélszínnel, kompakt formájával. Virágai kellemesen parfümös illatúak. Fehér virágai jól mutatnak örökzöldek társaságában. Talajigényét feltétlenül vegyük számításba mielőtt kertünkbe ültetnénk. Feltöltéses bujtással és gyökérdugványozással is szaporíthatod.

Ha megtaláltad a kedvedre való vadgesztenye faját, ősszel és tavasszal is szabadba vetheted, köldökfolttal lefelé. A változatokat nyár elején szemzéssel vagy tavaszi oltással közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) alanyon szaporíthatod.

A vadgesztenye aknázómoly kevésbé károsítja a hússzínű vadgesztenyét.

The post A közönséges vadgesztenye rokonai appeared first on Kert Lap.

Nyáron, de még a vénasszonyok nyara idején is virágzik a borzas kúpvirág, és nap sárga szirmú virágai ősszel is a nyár melegét idézi.

Ismerd meg a kúpvirágot

A kasvirág (Rudbeckia) nemzetségbe tartozó mintegy 25 fajra jellemző, hogy faj és éghajlat függvényében egynyáriként, vagy kétnyári növényként tartható, gyöktörzset fejlesztenek, százszorszépre emlékeztető virágúak. A nyelves virágok színe sárga vagy narancssárga, a virágzat közepén található barna csöves virágok a virágzat közepén kúpos korongot alkotnak.

Sokszor keverik a kúpvirágot (Rudbeckia) a kasvirággal (Echinacea), különösen azért, mert a kasvirág egyik népi neve a kúpvirág is. Tehát két különböző nemzetségre is ugyanazt a nevet használják. Ezért fontos a tudományos név ismerete, mert ezzel elkerülhetők a félreértéseket! Mint látható, két külön nemzetségről van szó, mégis sok hasonlóság van köztük, mind a megjelenésükben, mind a környezeti igényeik tekintetében. Lássuk a különbségeket: A kasvirág alapfajának csöves virágai narancssárgák, a nyelves virágok színe lila. A kasvirág feje nagyobb, a virág közepe is jóval nagyobb és kúposabb. A nyelves virágok jobban íveltek lefelé. A virágszár gyakran támasztékot igényel. Kevésbé hidegtűrő. Több faja gyógynövény.

A borzas kúpvirág (Rubeckia hirta) kedvelt, igénytelen egynyári dísznövény. Akár 1 méterre is megnőhet. A tőlevelek nagyok, lándzsásak. A szár, a levél erősen érdes-szőrös. A virágátmérő 10–12 cm. Remek méhlegelő. A virágok vázaélete 7-14 nap.

Kúpvirág igényei és gondozása

Napra, félárnyékba, kötöttebb talajba való. Melegkedvelő, szárazságtűrő. Közepes tenyészidejű.

Őszi magvetéssel szaporítható. Ilyenkor cserépben, hidegházi körülmények között teleltetve, tavasszal kell kiültetni, ekkor korán virágzik. Vagy februárban vesd, és májusban ültesd ki a bokros palántákat, mivel csak későn virágzik.

Fő kártevői a Levéltetvek, levélfonálféreg, esetenként a meztelencsigák, legfontosabb kórokozója a lisztharmat.

Kúpvirágok díszfüvek társaságában

Kiváló virágágyi dísznövény. Parkokban, kertekben, különösen természet közeli kertekben tömegesen mutat a legszebben. Jól mutat iringó, díszfűvek társaságában. A fajták jól társíthatók. A magyar fajták színben kiegészítik egymást. 80 cm magas a ‘Napsugár’ és az ‘Őszifény’, 50-60 cm  óriás, barna virágzatú a ‘Glória’;  40-60 cm magas a ’Mackó’ és az ’Aranyálom’.

Magvetésének ideje február (20 C⁰). Tűzdelés március, palántanevelés (18 C⁰), becserepezés április-május (16 C⁰), kiültetés május. Tőtávolság 35-40 cm.

The post A kúpvirág nem gyógyít, hanem díszít appeared first on Kert Lap.

The post Mindenszentek előestéjének négy bűvös növénye appeared first on Kertlap magazin.

Az angol kertészeti társaság bevált módszere a legfrissebb kertészeti fajták értékelésére. A látogatókat is fogadó Wisley garden az egyik helyszíne a kertészeti fajták összehasonlító kísérleteknek, amely során kiválasztják a hazai viszonyoknak legmegfelelőbb, egyben legmutatósabb kertészeti fajtákat egy-egy fajon belül. A kertészeti társaság nemcsak a szakemberek, hanem a látogatók véleményére is kíváncsi.

Remek muskátli hibridek a Caliente muskátlik, sokat tűrők, hosszan virágzók, mutatósak. 74 jelölt közül 2016. októberében a Syngenta FloriPro Services új fajtája, a Dark Caliente Fire muskátli az angol kertészeti társaság legtöbb közönségszavazatot kapott konténeres muskátlija.

Az angol kertészeti társaság (RHS) növénykipróbálásai

Egészség, küllem és klímatűrés tulajdonságok alapján teszteli az angol kertészeti társaság (Royal Horticultural Society) az új dísznövényfajtákat, amelyeket a látogatók is megtekinthetnek az  RHS Garden Wisley kísérleti területén. A fajtákat a könnyebb összehasonlítás kedvéért egymás mellé ültetik, és kíváncsiak a közönség véleményére is. A kertben egészen az első fagyok lehet gyönyörködni többek közt a virágzó muskátlik színkavalkádjában. Itt a látogatók találkozhatnak mind virágágyi, mind konténeres muskátli fajtákkal, amelyek szintén részei a fajta összehasonlító kísérleteknek. A látogatókat felkérték, hogy szavazzanak a számukra legmegfelelőbb muskátli fajtákra.

Emellett a szakemberek is értékelik a növényeket, és RHS Award of Garden Merit (AGM) díjat kapnak a legjobb kertészeti fajták. A kísérletek több helyen folynak Anglia szerte. Az értékeléseket és a magvak jellemzőit egy adatbázisból bárki elérheti az interneten.  Így az ország területén legsikeresebben termeszthető, legmutatósabb kertészeti fajtákat bárki megtalálhatja. Nem véletlen, hogy a cégek versengenek az RHS díjak elnyeréséért.

Forrás: www.rhs.org.uk

A 2016-os RHS Plant Trial fajtakipróbálás során 74 konténeres és 84 virágágyi dísznövény mutatkozott be. 2016-ban a Dark Caliente Fire muskátli fajta után a legtöbb közönség szavazatot kapta a féltelt virágú Sunrise Salmon (Purple eye 182), amely kora tavasztól késő őszig virágzik. Remek vágott virág. A legkedveltebb virágágyi muskátlinak a Moonlight Purple 173 fajtát tartották a látogatók. Sötét lombú, tarka levelű, virágzata sötétvörös. Az utóbbi két fajtát még tesztelik Hollandiában.

Ismerd meg a Caliente muskátli fajhibrideket

A Caliente fajtákat a Közönséges muskátli (Pelargonium x hortorum) és futó muskátli (Pelargonium peltatum) keresztezésével állították elő. Ezekre a fajhibridekre jellemző, hogy a lombozatuk a közönséges muskátliéhoz hasonlítanak. Félig terülő fajták. Árnyék-, hő- és szárazságtűrők. Igénytelenek, és silány talajon is megélnek. Legszebben legalább négy órás közvetlen napfényen fejlődnek. Öntözni a tövét ajánlott, a virágfejeket ne érje víz. Két öntözés között pedig jó, ha a talajfelszín már száraz, így elkerülhető a gyökér rothadást.

A Dark Caliente Fire muskátli fajtát szimpla, vörös virágai, fényes, sötét lombozata tette ilyen népszerűvé. Bőven és hosszan virágzó, így egész szezonban vizuális élményt nyújt. Virágágyban és cserépben is rendkívül mutatós. Az elhervadt virágfejek eltávolításával újabb virágzásra ösztönözhető.

További Caliente fajták is elérhetők a piacon, így a levendulakék virágú Lavander, a rózsapiros Rose, a (rágógumi) rózsaszín Pink és narancssárga virágú Orange.

The post Kedvelt muskátli fajhibridek a piacon appeared first on Kertlap magazin.

A nyitvatermők a legősibb fás szárú növények. A ma élő fenyők ősei már 400 millió évvel ezelőtt megjelentek a földön és azóta is fontos szerepet játszanak bolygónk ökoszisztémájában. Az egykori dinoszaurusz-csemegék mára kertünk meghatározó növényeivé váltak. Ismerkedj meg a nyitvatermőkkel.

A nyitvatermők törzse

A nyitvatermők a földtörténeti középkor elején jelentek meg, mintegy 400 millió évvel ezelőtt. A nyitvatermőkre jellemző, hogy magkezdeményeik szabadon fejlődnek. A növényvilág egészéhez képest a nyitvatermők száma igen csekély. A Földön mintegy 600 nyitvatermő fajt tartanak számon. Ha ezt összehasonlítjuk azzal, hogy a zárvatermők egyetlen családjának, a kaktuszféléknek 2000 képviselőjét ismerjük, és akár egyetlen nemzetségbe is tartozhat 700 faj (Ficus sp.), akkor talán még meglepőbb ez a szám. Ráadásul a nyitvatermők között igen sok olyan faj van, amely nemzetségének egyetlen képviselőjeként ismerhetünk (japánciprus-Cryptomeria sp; szecsuáni-mamutfenyő-Metasequoia sp.). Elmondhatjuk, hogy a nyitvatermők fejlődéstörténeti szempontból visszaszoruló növénycsoportnak tekinthetők.

A mészkedvelő nehéz szagú boróka szélesen terülő kúszócserje. Hajdan a kolostorkertek dísze volt. Leggyakrabban gyepbe, sziklakertbe ültetik. Mérgező!

A nyitvatermők között sok kertészeti fajtát is számon tartunk. A termesztésben lévő fajták száma 2-3000 körüli, de ezen kívül több tízezer termesztésből már kiszorult vagy még be nem vezetett fajta is létezik.

A toboztermők osztálya

Az óriás tuja Amerikában honos, akár 1000 évig is élő, gyorsan növő faj. Méretei határt szabnak kerti alkalmazásának. Fája szaunák alapanyaga. Fájának olajtartalma molyriasztó.

A tű vagy pikkelylevelű növényekből álló toboztermők osztálya a legnagyobb képviselői a nyitvatermők törzsének. A toboztermők közé tartoznak a tűlevelű fenyőféléken (Pinaceae) kívül a kertekből, parkokból jól ismert ciprusfélék (Cupressaceae) családja is, benne az alábbi kerti dísznövényként is gyakori nemzetségek: hamisciprus (Chamaecyparis sp.), tuja (Thuja sp.), boróka (Juniperus sp.). Cikk ajánlat: Keleti tuja

A népes fenyőfélék családjának (Pinaceae)  nemzetségei a jegenyefenyő (Abies sp. – köztük a Nordmann fenyőként karácsonyfaként vásárolható kaukázusi jegenyefenyő), a lucfenyő (Picea sp.– Ide tartoznak a régi karácsonyfák, mint az ezüstfenyő, a közönséges lucfenyő), a karácsonyfaként igen kedvelt duglászfenyő (Pseudotsuga sp.), a lombhullató vörösfenyő (Larix sp.), valamint a legnépesebb hosszútűs fenyők nemzetsége (Pinus sp. – köztük a szintén karácsonyfaként is kapható feketefenyő). Néhány fenyőfélével itt ismerkedhetsz meg közelebbről: Nemes fenyők

A himalájai törpeboróka 5-6 méteres fává nőhet, szélessége elérheti a 3 métert. A hazai klíma és talajviszonyok nem kedvezőek számára.

A toboztermő növények mérete a néhány centiméteres nagyságtól egészen a 80-90 méteres magasságig terjedhet. Ez utóbbi óriás a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amely akár 3500 évig is élhet. Bár az örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens) és a 150 méter magas ausztráliai eukaliptuszok (Eucalyptus sp.) méretben megelőzik, de fatömegét tekintve ez a faj a legnagyobb. Egyúttal a föld legnagyobb élőlénye is. Cikk ajánlat: Ciprusok, mamutfenyők; Érdekességek az eukaliptuszról

A toboztermők hajdan az egész földet uralták, de az Antarktiszon kívül manapság is minden földrészen megtalálható legalább néhány képviselőjük. Bár sok fajuk a telet és a hideget juttatja eszünkbe, a trópusokon és szubtrópusokon is előfordulnak. Egyes fajok kimondottan vízigényesek (Taxodium – mocsárciprus, inkább arborétumokban találkozhatsz velük), míg mások jól elviselik a szárazságot is (Juniperus communis – közönséges boróka, amely sok park, kert lakója).

Lassú növekedésű az aranyló oszlopos tiszafa. Lombja zöld, csak az új hajtásai sárgák. Szoliternek, de sövénynek is ültetik.

Tiszafa és páfrányfenyő

Lássunk két kertészeti szempontból fontos nyitvatermő fajt.

A közönséges tiszafa (Taxus baccata) és kertészeti fajtái nem fenyők, nem is toboztermők. A tiszafák osztályába, a tiszafa nemzetségbe tartoznak. Első ránézésre megtévesztő lehet a tiszafa tűlevelű lombozata, de magja húsos köpenyben helyezkedik el a fenyőfélék tobozával szemben. Ráadásul a manapság élő fenyőfajoknál sokkal ősibb eredetű növény.

A több mint 150 millió éve megjelent  páfrányfenyő (Ginkgo biloba) pedig csak a nevében fenyő. A páfrányfenyő alakúak osztályába tartozó egyetlen faj. Ez az egykor földrészeket borító erdőségeket alkotó fafaj a legutóbbi jégkorszak után egy kis helyre, Kína Szecsuán tartományába szorult vissza. Innen terjedt el és lett később gazdaságilag is meghatározó növény a dísznövénykertészek és a gyógynövény termesztők révén.

Látkép, agostyáni arborétum

The post Négyszáz millió éve állnak helyt a nyitvatermők! appeared first on Kertlap magazin.